III. Évad 34. rész 07/05 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

– Nem – vágtam rá gondolkozás nélkül.

– Nem teheted – esett kétségbe.

– Miért nem tehetném?

– Szívtelen vagy.

– Ezt úgy mondom mintha valami új információ lenne számodra. Elég rég óta ismersz, nem fogok változtatni magamon, mert neked úgy jobban tetszenék. Fogad el, hogy ilyen vagyok.

– Elegem van belőled – ennyit mondott, majd bevágta maga után az ajtót.

– Most nézd meg Talia, besértődött azon, hogy nem neki van igaza, ezek a férfiak nem viselek el a visszautasítást. 

– Férfiak – kezdett el bólogatni, majd a játékát eldobta.

– Hozzá kellett volna vágni, nem a padlóhoz.

– Hozzá – értett újra egyet velem.

– Jó veled beszélgetni, szeretem ha igazad adsz nekem.

– Igazad adsz.

– Kekszet kérsz, szép madár? – indulta meg a konyha felé, ő meg rá szált a vállamra, majd onnan fel a szék karfájára.

– Talia kekszet akar. 

– Tudod ha szebben kérnéd, sokkal jobban esne – nyújtottam felé a kekszet, mire megfogta a lábával kekszet. – Remélem kekszet úgy eszed, hogy egy morzsa tenger legyen alattad.

Megette a neki adott kekszet, majd összetakarítottam utána. Kíséretében felmentem a szobába, és felöltöztem. 

Kínlódásomat az is nagyon jól tükrözte, hogy kitakarítottam az egész házat, de úgy hogy minden egyes polcot leporoltam. De úgy, hogy levettem róla minden és vizessel megint áttöröltem, túlságosan is unatkozom. Rend lett az egész házba, mikor csengetek. 

– Szia, azt hittem soha nem fogod kinyitni az ajtót – jött be mellettem Leila.

– Már nem azért, de fentről ide is kell érni, nem vagyok én villám.

– Nem villám – értett egyet velem Talia.

– Látom összebarátkoztál vele, annak ellenére, hogy az elején nem voltatok jóba.

– Jó kapcsolathoz idő kell, de miért jöttél?

– Kérnék tőled egy szívességet.

– Az ördögre kellene vigyáznom?

– Igen, mivel Amy meg Liam lelépett Harry kísérletében Las Vegasba, hogy megházasodjanak. Csak te maradtál, hogy vigyáz Leora. Anyámnak nincs időm felvinni, mivel holnap reggel már indulunk is, Írországba meg még annyira sincs időnk elugrani. 

– Majd bezárom egy szobába adok neki vizet, meg valami rágcsát, és jól el lesz.

– Ugye tudod, hogy nem egy napra kellene vigyáznod rá hanem négy napig.

– Szoba tiszta?

– Három éves, már óvodába jár.

– Hülye vagyok a gyerekekhez. 

– Rád fogom bízni az én kicsikémet?

– Viheted magaddal, legalább tuti nem lesz még egy gyerek. 

– Csak nem fogod megölni.

– Cukrot kell neki adni meg colát és káromkodni tanítani?

– Lehet, hogy megbeszélem Niallal, hogy vigyük magukkal, ha itt hagyjuk akkor csak egy cukorbeteg energiából túltengő neveletlen gyereket fogunk vissza kapni.

– Nyugi, nem lesz semmi baja, lehet amikor elegem lesz belőle kikötöm egy gyerek pórázzal, és ott hagyom, hátha megtanulja az egyetlen keresztanyját nem szabad ki idegelni.  

– Lehet azt majd elkérem néha egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni.

– Megkapod, örülök hogy segíttethetek egy bajba jutott anyán, de menjünk fel meg kell etetnem a halakat, tegnap is teljesen kiment a fejemből. 

– Nem fognak elpusztulni?

– Ha minden másnap adsz nekik enni, akkor sem lesz semmi bajuk.

– Tényleg arra akarlak megkérni, hogy az én egyetlen kicsi cicámat is vedd magadhoz, a szomszédokkal nem vagyunk nagyon jóba. Sőt egyszerűen utálják Nejit, pedig csak itt van és nyalogatja a seggét, még ez is zavarja őket.

– Nekem sem tetszene, ha a szomszéd macska ott nyalogatná a verandán a seggét. 

– Neked semmi nem tetszik a szomszéddal kapcsolatba. De szép színesek – teljes figyelmét annak szentelte, hogy nézze hogy mennyire bolondulnak meg amikor kaját kapnak.

Még beszéltünk pár apró csetlő dolgokról, majd elment. Megbeszélte, hogy majd tízre hozza macskát meg a kölyköt. Vettem egy gyors zuhanyt, Talait becsuktam a helyére és lefeküdtem aludni.