III. Évad 23. rész 09/01 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

Reggel nagyon rosszul esett, mikor megszólalt az ébresztő. Morogva kinyomtam, majd vissza feküdtem a pihe-puha meleg ágyikómba. Tökéletes arra, hogy visszaaludjak. Louis elkezdett bökdösni, mire legcsúnyább nézésemmel rápillantottam. 

– Te kérted, szóval ne néz így rám – emelte fel az egyik kezét védekezően, de közben nem lehetett a mosolyt letörölni az arcáról.

Nem is figyeltem rá, csak felhúzom magam rajta. Kikecmeregtem az ágyból, majd csukott szemmel eltotyogtam a fürdőig. Meleg víztől valamennyire magamhoz tértem, de még mindig simán vissza tudtam volna aludni. Túlságosan is hozzá voltam szokva, hogy szinte délig fel sem kelek.

Magamra csavartam egy törölközött, majd megmostam a fogam a hajamat felkontyoltam.

Visszamentem a szobába, ott Louis fetrengett az ágyon. Elmentem előtte, majd a szekrénybe kezdtem el válogatni a ruháimat.

Felakasztottam a vállfát a szekrény oldalára, majd a fehérneműk között válogattam. Louis mögém jött, majd a vállam felett nézegette az apró ruhadarabokat.

– Melyiket választod? – suttogta a fülembe.

– Piros csipkéset, hátha lesz valami jó pasi az iskolába.

– Vagy amikor haza érsz – adott egy puszit, majd bement a fürdőbe.

Felvettem a farmerom, majd az inget fel felhúztam, de nem gomboltam be. Lementem a konyhába, beindítottam a kávéfőzőt.

Louis jött le félmeztelenül. Nyújtózkodott majd fel ült az asztalra. Oda adtam neki a kávéját, majd fel ültem mellé. Ráhajtottam a fejem a vállára, majd így próbáltam inni.

– Le ne forrázd a bőrömet – adott egy puszit a hajamra.

– Majd megpróbálom, de nem ígérek semmit.

Louis nagy szerencséjére nem ittam le. Csináltam magnak egy tál gabonát, majd azt rágcsálva figyeltem ahogy Louis engem néz.

– Most már el mondhatod, hogy mit nézel – mondtam két falat között.

– Így akarsz menni? – húzta össze a szemét.

– Nem befogom gombolni az ingem.

– Akkor megnyugodtam.

– Te mit fogsz egyedül itthon csinálni?

– Fél óra múlva kezdődik meccs a tévébe ki nem hagynám – hajolt oda, és elkezdte begombolni az ingem.

– Azért Lucky ha fel kell, adj neki enni.

– Jól van – fejezte be az öltöztetésem.

Fél nyolckor elköszöntem Louistól majd sietősen indultam meg. Mivel szép az idő, és semmi kedvem kiállni a kocsival, így inkább gyalog mentem. Jól esett a séta, még jobban magamhoz tértem. Az egyetemen bementem az előadó terembe, majd leültem a hátsó sorokba, és vártam. Nem kellett sokat, Brad vágta le magát mellém. Rosszra számítottam, de semmi nem történt. Kellemesen elbeszélgettünk. Kiderült, hogy túl tett rajtam és lett egy barátnője, akivel kezd a kapcsolata komolyra fordulni. Gratuláltam neki, ő meg bocsánatot kért, amiért olyan bunkó volt. Másra már nem is volt időnk, mert be jött az előadó és kezdetét vette az előadás.

Szerencse, hogy fel tette a netre az anyagot, mert különben bajban lennék. Semmi nem emlékeztem ami elhangzott. Kikapcsolta az agyam, Brad rázott fel a végén, hogy már mehettünk. Nem baj még két előadás és mehetek haza. Azt már csak valahogy kibírom.

III. Évad 22. rész 07/20 D

.:: Zoe Szemszöge ::.

– Szerinted Harryt megtámadta ide felé egy rajongó? – suttogtam oda Amynek a szertartás alatt.

– Nem tudom, de elég hülyén áll a ruhája.

– Nem csak hülye – ráztam meg a fejem.

– Inkább nem mondok semmit. Mindenki jobban jár.

– Ebben egyet értek. 

Többi részt csendben töltöttük. Az egész meghívott társaság egyszerre röhögött fel, amikor Dan elrontotta az esküjét. Jay nevetett rajta a legjobban. Az biztos, hogy emlékezetes lesz majd. Bár melyik nőnek nem emlékezetes az esküvője?

– Mondtam már, hogy jól nézel ki? – suttogta Louis a fülembe.

– Te meg dögösen – fordultam felé, majd adtam az arcára egy cuppanós puszit.

Végig simított a derekamon, majd ment pózolni a gépek előtt.

– Csak én érzem úgy, hogy folyamatosan figyelnek? – nézett körben már sokadjára Amy.

– Nem, csak engem nem érdekel – vontam meg a vállam, majd elvettem egy pohár pezsgőt.

– Nincs itt Louis, és azonnal alkoholizálsz? – vette el a poharat ami felé nyújtottam.

– Az otthoni dugi piát, már mind megitta. Kénytelen vagyok behozni a lemaradást.

– Jaj te szegény ártatlan szomjas lélek.

– Az is vagyok – koccintottam össze a poharunkat, majd én azonnal meg is ittam. Amy csak kóstolgatta. 

Liam jelent meg mögötte, majd valamit bele súgott a fülébe. Három fiú szinte egyszerre indultak meg a kert egyik sarkába.

– Drága mókuskám, megleszel nélkülem? – tette az állát a vállamra.

– Jaj mézes madzagom, nem hiszem, hogy túl fogom élni a hiányodat.

– Csak sóhajts, és már itt is leszek, cicám – fordult szembe velem.

– Cukorborsókám én annyira szeretlek – tettem a kezem a szívemre.

– Én sokkal jobban, ölelni való macikám.

– Nem én jobban, kutyikám.

– Kincsesszigetem, hiányozni fogsz – lépett hátra egy lépést.

– Nyuszom muszó, siess kétlem, hogy bírnám nélküled.

Louis a szívéhez kapott, dobtam neki egy csókot, amit látványosan elkapott, majd ment tovább. Vissza fordultam Amyhez, nagyon élveztem a döbbent fejét, amit vágott.

– Mennyit ittatok?

– Egy pohárral, hogy az a szerencsétlen, amelyik ott megy, na azt nem tudom mennyit ivott.

– Mi volt ez az egész?

– Ő kezdte – vontam meg a vállam, majd oda adtam a pincérnek az üres poharat.

– Azt mondtad, hogy utálod, ha idétlen beceneveket ragasztanak rád. Louis meg szerintem a legrosszabbakat sorakoztatta fel.

– Ezen vagy fel akadva, hogy szórakozik velem?

– Látod? – tárta szét a kezét.

Még morgott egy darabig, amin én kifejezetten jót szórakoztam, kihasználtam, hogy nem figyel semmire. Folyamatosan cserélgettem a poharát, kell a műsor. Szegényt elég jól fejbe kólintotta az ital. Már értelmes mondatot nem tudott összehozni.

– Leitattad? – esett kétségbe Liam.

– Nem, magától ivott – mosolyogtam a lehető legaranyosabb mosolyommal.

– Ez jó volt – tartotta fel Niall a kezét mire bele csaptam.

– Okos, meg szép is. Tiszta főnyeremény – adott egy gyors csókot Louis.

– Azért ne szállj el magadtól – bökte meg homlokom Amy.

– Nem is tudnék. Szárnyaimat otthon hagytam.

– Rántott csirkeszárny? Csípős a kedvencem – simogatta a hasát Niall.

– Hogy fér beléd ennyi kaja? – ráztam a fejem.

– Sok sport. Mire felmegyek a színpadra megéhezem. Mikor lejövök, már nagyon éhes vagyok.

– Jobb ha többet nem tudok – emeltem meg egy kicsit a kezem.

– Szerintem is – értettek egyet a fiúk.

III. Évad 21. rész 07/06 D

.:: Zoe Szemszöge ::.

Lent kortyolgattam a teámat, amikor Lottie jött le pizsamába. Meglepődött, amikor szeme elé terült a bátya, de nem mondott semmit. Kinyitotta a hűtőt, majd ment is tovább.

– Semmi? Haza jön a bátyjuk és semmi reakció? – esett kétségbe Louis.

– Látod – veregettem meg a hátát.

Fizzy Daisy meg Phoele átrohantak a konyhán, de nem mondtak szegény bátyjuknak semmit.

– Nézd el nekik, késve keltek, és az iskolába időbe be kell érniük. Amúgy is tegnap beszéltél velük.

– Jól van – sóhajtott fel.

– Remélem megelégszel velem.

– Szerintem, igen. - húzott bele az ölébe - Csomagolva vagy?

– Nem téphető csomagolás. - akartam rá nézni, de meghúztam a nyakam.

Fájó pontra tettem a kezem. Nyomkodtam, hogy a fájdalom ne gyötörjön annyira. Nem értem el vele semmit. Sőt egyre rosszabb lett. Louis elkezdte masszírozni, de nem sokat segítette rajta.

– Van egy olyan sejtésen, hogy ez az esti terveimet módosítani fogja.

– Most feléd fordulnánk, de nem tudok – szálltam ki az öléből.

Johanna jött le, mind a két kezében egy-egy síró csöppség. Louis oda lépett, majd az egyiket elvette, mire az anyja bólintással megköszönte, majd ment tovább.

Szegényke annyira megdöbbent, hogy sírni is elfejtette. Átvettem, de egy másodpercre sem vette le a szemét a bátyáról.

– Na Ernest tudod ki a kedvenc öcsém? – nyomta meg az orrát.

– Mivel csak egy van, nagyon nehéz válaszolni.

– Ne is foglalkozz vele, amúgy meg van még négy öcsém – emelte fel a mutató ujját.

– Na őket dajkáld, megnézném, ahogy Harrynak kezdesz egy gügyögni. Biztos érdekes arcot fog vágni. Bár ismerve tuti bele megy a játékba.

– Végén még tisztába is kellene tenni – nevetett.

Louis anyja bejött, majd kicserélte az ikreket. Egy pillanatra sem állt meg. Dan lejött az emeletről és már el is tűnt. Pörgős család. Egy perc múlva már a lányok is elhagyták a házat.

– Itt hagyhatom nektek az ikreket. Még az asztaldíszeket el kell rendeznem – pakolászott a táskájába Jay.

– Persze anya, ha van valami majd hívunk, de csak elbírunk két rosszcsonttal.

Louis már oda is fordult a legkisebb húgához, és értelmetlen szavakat gügyögött neki. Közben meg érdekes arcokat vágott, ami szerinte vicces.

– Sok szerencsét – lépet ki az ajtón.

Ha az nézzük könnyű dolgunk volt. Ernest konkrétan beájult a karomba. Egyetlen egy baj volt. Folyamatosan ringatni kellett, mert sírni kezdett, amikor megálltam. Oda-vissza sétáltam vele, szerencsére elég volt neki ez a ringás is.

Louis meg Doris tök jól elkommunikáltak. Szerintem egyikük sem tudta, mit mond a másik, de élvezték egymás társaságát az a lényeg. Ő szerencsésebb volt mint én. Egész végig ült.

Amikor megjött Jay megkönnyebbülten adtam neki a csöppséget, majd azonnal le is ültem. Megkönnyebbülten felsóhajtotta, Louis jött röhögött rajtam. Legközelebb cseréltünk, akkor én fogok rajta röhögni.

Louis oda jött, majd a kezét nyújtotta és felhúzott a lépcsőről. Összekulcsolta a kezünket, majd minden különösebb cél nélkül megindultunk a városba.