III. Évad 7. rész 06/15 L

.:: Louis Szemszöge ::.

Már egy jó ideje mind az öten a kanapén fetrengünk és videó játékoztunk. Elmondtam nekik, hogy nem volt semmi, csak tudtunk ember módjára kommunikálni. Ezt viszonylag jól fogadták. Azt beszéltük játék közbe, hogy ki hol tölti, majd a szünetének az első felét, mert az közösen megbeszéltük, hogy az első hónap lesz csak igazi szünet a többin, meg az új albummal foglalkozunk. Meg persze meg a menedzser bajok.

Ajtó csapódást hallottunk, de nem fordultunk oda.

– Már nem is köszöntök – hallottuk Simon hangját.

Azonnal egy emberként ugrottunk fel és öleltük meg.

– Mit keresel itt? – kérdezte Harry.

– Az egész sajtó veletek van tele, azonnal tudom, hogy mi történt. - ült le közénk Simon.

– Mindig velünk van tele a média. - nézett rá értetlenül Niall.

– De olyan, hogy a menedzser meghal, olyan nincs szűrűn, a szerződés meg van?

Mind az öten kezdtük el egyszerre vakarni a fejünket. Valahol találkoztam vele, de nem tudtam, hogy hol.

– Tessék – dobták oda nekünk.

– Köszi, Zoe? – csodálkozott el Harry.

– Ez is a tiétek – dobott nekem egy apró noteszt.

– Mik ezek? – vette ki a kezemből Simon.

– Eredeti szerződés, kérem vissza, meg egy lehetséges menedzser jelöltek listája, minden adat kigyűjtve róluk.

– Hogy kerülnek ilyenek hozzád? – kértek számon.

– Richard adta, de ajánlom, hogy tanulmányozzátok át a 12 oldal hatodik bekezdés negyedik pontjának a harmadik alpontját.

– Mi van? – értetlenkedett Zayn.

Liam kikereste, majd ahogy elolvasta a lap és Zoe között cikázott a pillantása.

– Van ilyen? – adta tovább.

– Én is ma tudtam meg – emelte fel védekezően a kezét.

Hozzám került a lap, és még mindig rajta volt, hogy a menedzserünk halála után, az asszisztense veszi át a helyét, míg nem találunk új menedzsert, meg még pár alpont, de a lényeg ez.

– Ez törvényes? – kérdezte Harry.

– Igen, tanukkal is alá lett íratva – vett elő egy másik lapot.

– Akkor jobb ha neki látunk – vett egy lapot Liam, majd beütötte az első számot.

Mindenki fogott egy papírt, meg tollat, majd tárcsáztuk a számokat. Zoe az ablakban telefonált, Niall közben tömte magába az édességet, Harry és Liam össze vissza mászkált, Zayn a tükör előtt igazgatta a haját közben meg hümmögött, én meg ültem a kanapén és hallgattam a vonal másik végén lévő titkárt.

Zoe bealudt a kanapén. Harry tette le utoljára a telefont. A többiek szétterültek nappaliba. Mindenki elfáradt az egész napos telefonálgatásba.

– Minden számot felhívtunk? – ásította Liam.

– Igen, fele azt mondta, hogy nem ér rá, úgy 10 azt mondta, hogy majd értesít minket, a maradék 15 meg azonnal kezdene.

– Simonnal majd megbeszéljük, hogy melyik lenne a legjobb – dőlt el a fotelbe Zayn.

Niall bekapcsolta a tévét, majd elkezdett lökdösni, hogy oda engedjen. Ledobáltam a papírokat, majd Zoe fejét, meg az ölembe tettem. A haját a füle mögé tűrtem, majd a derekára tettem a kezem. A pólóját kicsit felgyűrtem, majd apró köröket rajzoltam a szabad bőr felületre.

– Szent a béke? – csodálkozott Liam. – Amy még nem is mondta.

– Igen.

– Mondtam, hogy vidd haza és várd meg míg fel kell.

– Már előtte is, sőt ha pontos akarok lenni akkor pont előtte.

– Ki ment kihez? – csodálkozott Niall.

– Én is mentem, meg ő is jött.

– Na ezt végkép nem értem – fordította el a tekintetét Zayn a tévéről.

– Velencében Samantha végig ő volt.

– Na ne már – akadt ki Liam.

– Igen.

– Ez de durva már, tisztára mint a filmekbe. - gondolkozott hangosan Harry.

Valami furcsa hangot hallottunk az ajtó felől. Mivel Zayn volt a legközelebb ezért ő nyitotta ki. Ahogy kinyílt az ajtó Lucky rohant be rajta, utána meg Amy.

– Állj meg – lihegte.

Lucky megállt, Liam megveregette a combját, mire Lucky azonnal felugrott. Feltette a mellső két lábát Liam vállára, majd végig nyalta az arcát.

– Fúj! – mondta majd felugrott és berohant a fürdőbe.

Amy elterült a fotelbe, majd amikor Liam visszajött, visszaadta neki a helyet, majd az ölébe ült. Lucky felugrott Zoe lábához, majd onnan figyelte a tévét. 

– Szent a béke? – pillantott ránk Amy. 

– Igen – nyúltam egy takaróért, majd betakartam vele.

Amikor gólt rúgtak örömömbe fel akartam ugrani, csak Zoe felnyögött, így kénytelen voltam beérni a kiabálással. Amy értetlenül nézett ránk, hogy ebbe meg mi a jó, de ránk hagyta.

Vége lett a meccsnek mire mindenki szét széledt. Liam és az asszonya haza mentek, Niall és Zayn is a saját házukba mentek, Harry meg valami csajjal beszélgetett este, neki meg volt a programja.

Zoe sehogy sem akart felkelni, így kénytelen voltam felcipelni a szobámba. Befektettem az ágyba, mire Lucky azonnal oda telepedett az egyik oldalára. Gyorsan lezuhanyoztam, majd lekapcsoltam magam után a villanyt, és befeküdtem az asszonyom mellé.

III. Évad 6. rész 06/15 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

Nyújtózkodtam, majd kikeltem az ágyból. Felvettem a köntösöm és megindultam a fürdő felé.

– Jó reggelt – köszöntem Lucifernek.

– Neked is – jött a válasz tőle.

Bementem a fürdőbe felkötöttem a hajam és megindultam lefelé. A konyhába félkomással csináltam magamnak egy forró csokit.

Elővettem az étcsokit, majd apró darabokra törtem. Elővettem a kedvenc bögrémet, majd beletettem, betettem a mikróba kér percre, majd előtte várakoztam hogy kész legyen. Közben egyszer kivettem és felkevertem a csokit az alján. Ahogy kész lett beleöntöttem a forrócsoki alapot, majd elkevertem. Látni lehetett ahogy az étcsoki úszik a tetején. Tettem rá sok tejszínhabot, majd reszelt csokit szórtam rá. Tettem még tejszínhabot, majd kakaóport és mályvacukrot raktam a tetejére. Az egyik oldalt ki akart folyni, de éppen időbe töröltem le az ujjammal.

Leültem a pult elé és a fejem támasztottam rajta. Belekortyoltam, mire tiszta tejszínhab lettem.

Megjelent a mellettem lévő széken Lucky is.

– Jó reggelt – dobtam neki egy mályva cukrot.

Nagyot kortyoltam az italomból, és élveztem, ahogy a csoki darabok elolvadnak a számba.

Két hideg kezet éreztem meg a vállamon, mire egy kicsit megugrottam. Nem vette le a kezét, hanem masszírozni kezdte.

– Tudod rossz úgy kelni, hogy nem vagy mellettem – csókolt bele a nyakamba.

– Nekem is rossz volt, mikor több hónapig nem beszéltünk.

– Nekem is – ült le mellém, majd lecsókolta a tejszínhabot a számról.

– Ez milyen? – nyalta meg a száját.
– Saját recept – tartottam felé a bögrét, mire kortyolt belőle egyet.

– Nagyon jó – adta vissza –, de én maradok reggelente a kávénál.

– Minden ugyan ott van.

Megcsinálta magának az italát, majd visszaült mellém.

– Amúgy Lucky miért ül az asztalnál? – nézett a négy lábúra, aki a mellettem lévő széken ült és várta, hogy kapjon valamit.

– Nem szeretek egyedül enni – vontam meg a vállam.

– Amy?

– Iskolába jár, vagy munkába, most meg Liamhez költözött, sőt Edward is csak ritkán néz be. Kell a társaság – keltem fel.

Elpakoltam mindent, majd visszaültem Louis mellé.

– Mi a mai program? – kérdezte.

– Én olvasok, te meg elmész.

– Így kiteszed a szűrőm.

– Igen, mivel nagy volt a szád.

– Miért? – nézett rám értetlenül.

– Este telefon beszélgetés? – kérdeztem rá.

– Fent voltál?

– Nem felébredtem és mindent hallottam.

– Azért szólhattál volna.

– És zavarjam én is a beszélgetésetek mint Amy, vagy esetleg szóljak közbe miközben figyelsz.

– Jó nyertél – hagyta rám. – Többieknek mint mondunk?

– Azt mondasz amit akarsz – vontam meg a vállam.

– Ennyire könnyen belemész.

– Igen.

– Akkor megyek is – adott egy puszit a homlokomra.

– Már is? – szomorodtam el.

– Most küldtél el.

– Én csak azt mondtam, hogy elmész, azt nem hogy mikor – helyeseltem, majd felálltam, hogy szembe legyek vele.

– Gyere ide – tárta ki a karját ölelésre.

Oda bújtam hozzá, majd belefúrtam az arcom a nyakába. Ez már nagyon hiányzott.

– Hiányoztál nagyon – motyogtam.

– Nekem is – szorított még jobban magához.

Csodás pillanatot a telefonja tette tönkre. Nem vette fel, csak megnézte, hogy ki keresi, majd vissza tette a zsebébe.

– Majd találkozunk – adott egy csókot.

– Úgy is megyek.

– Várlak – kacsintott –, de majd szórakozzunk velük.

– Meglesz – mosolyodtam el.

Elment, én meg magamra maradtam. Felmentem a szobámba, majd bele vetettem maga a papírokba.

III. Évad 5. rész 06/14 L

.:: Louis Szemszöge ::.

Befejeztem a papírok tanulmányozását, mire csörgött a telefonom. Csodálkoztam, hogy megosztott hívás indítottak a fiúk.

– Igen? – suttogtam bele.

– Megzavartunk valamit? – röhögött Harry.

– Nem alszik.

– Még mindig? – csodálkozott Zayn.

– Zoeról van szó mit vártatok? – kérdezte Amy.

– Jé, te is itt vagy? – csodálkozott Niall.

– Igen, elvettem Liamtől a telefont és most éppen próbálja vissza szerezni – éreztem a hangján hogy mennyire büszke magára. 

– Meg van – hallottuk Liamet lihegni.

– Nem is akarom meg tudni, hogy itt mi folyik – mondta Harry azonnal a legrosszabb feltételezve.

– Engem az érdekel, hogy nálatok mi folyik – hagyta figyelmem kívül Zayn, Harryt meg a civakodó párt, aki a telefonért küzdött.

– Vegye már be valaki Amyt is a beszélgetésbe – nyavalygott Niall.

– Veszem – szólalt meg azonnal Harry.

Megvártuk, míg Amy is csatlapozott, majd végre mindenki csendben maradt, és vártunk valamire.

– Szóval beszéltetek? – kérdezte Liam.

– Nem, alszik – hazudtam.

– De fogsz vele? – folytatta Zayn.

– Ha fel kell akkor igen.

– De megvárod?

– Attól függ, mikor kell.

– Nem akarom megtörni ezt a nagyon jó, hogy talán kibékültök részt, de Zoe valami pasiról magyarázott, akivel Velencébe találkozott – mondta Amy.

– Nem hiszem, hogy felveheti velem a versenyt, amúgy is nekem ott van Samantha, ha Zoeval nem jön össze – tartottam vissza a nevetésem.

– Remélem is, de ha ennyire oda vagy érte igazán bemutathatnád nekünk – dorgált meg Amy.
– Egyszer majd.

– Szóval most, hogy kiveséztünk titeket, térjünk arra a részre, amikor megbeszéljük, hogy most mi lesz – szólalt meg Harry.

– Mivel mi lesz? - értetlenkedett Liam.

– A bandának, nincs menedzsere.

– Tényleg – esett le Niallnak, és láttam magam előtt ahogy elhúzza a száját.

– Akkor mi lesz? – kérdezte Liam és Zayn egyszerre.

– Szünet van, a díjátadókra mi is fel tudunk készülni, meg kisebb izékre, mire jön a turné addigra meg csak találunk valakit.

Meg kellett volna nekik mondanom, hogy mit tudtam meg, hisz előbb vagy utóbb úgy is megtudják. Meg inkább tőlem tudják meg mint Zoetól.

– Oké, de attól nézzünk jelölteket, ne hagyjunk semmit az utolsó pillanatra – mondta Liam.

– Nekem van egy listám – törtem meg a csendet.

– Honnan? – kérdezte Amy.

– Richard adta Zoenak ez volt a tetején és bele olvastam.

– Miért adna neki menedzser jelölteket? – furcsállta Zayn.

– Gondolom, hogy nekünk adja – próbáltam menteni a helyzetet.

– Biztos – hagyta rá Zayn.

– Louis te meg beszélj Zoeval, inkább keltsd fel mint, hogy megint hallgatni kelljen a hisztidet.

– Nem is hisztizek – védtem magam.

– De, mind a ketten – mondták egyszerre.

– Sziasztok – tettem le a telefont.

Lekapcsoltam, a villanyt, majd oldalra fordultam és figyeltem ahogy Zoe alszik. Egy hajtincs a szemébe lógott, amit a füle mögé törtem. A kezével valamit kereset, amikor megtalált, odabújt hozzám. Az arcát a mellkasomba fúrta, mire adtam a homlokára egy puszit.

A kezem végig futtattam a hátán, mire kirázta a hideg. A haját piszkálva aludtam el.

III. Évad 4. rész 06/13 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

Átfordultam a másik oldalamra, mire megfájdult a nyakam. Felültem, majd szembe néztem Louissal. Első ránézésre nem értettem, hogy mit keresett itt. Főleg miután meggyőződtem róla, hogy valójában otthon vagyok. 

– A nyolc hónap álom volt? – kérdeztem tőle.

– Nem.

– Ide fekszel? – kérdeztem, mire csak bólintott.

Levette a nadrágját, meg a pólóját, majd befeküdt mellém. Párnának használtam a mellkasát, majd átölelt. Szabad kezemmel meg össze-vissza rajzoltam a hasára, meg a V vonalára a körmeimmel. 

– Hogy kerültem ide?

– Rád tört egy kisebb hiszit roham, majd kaptál nyugtatót, amitől bealudtál és fel ajánlottam, hogy haza hozlak a többiek, meg mondták, hogy ragadjam meg az alkalmat és beszélgessek veled. Amúgy a papírjaid az asztalon vannak.

– Köszi – könyököltem fel rá, majd figyeltem az arcát.

– Fáradt vagy? – ölelt magához.

– Nem tudom – vontam meg a vállam.

– Ilyet sem hallottam még tőled – adott egy puszit a homlokomra.

Kiengedte a hajam, majd megcsókolta a nyakam. Elkezdte csavargatni az egyik tincsemet és közben folyamatosan figyelte a reakciómat. 

– Mik vannak a papíron? – kíváncsiskodott.

– Az, hogy hivatalosan is az asszintese legyek.

– Miért jó ez már neki?

– Van ott több papír abba mindent kifejt.

– Elolvashatom?

– Igen, de ne mozdulj el, ez kényelmes – motyogtam.

– Túlságosan elkényelmesedtél.

– Igen, nyolc hónapig nem mozgott a párnám.

– Sajnálom, de most mozogni fog.

Átfordultam a másik oldalra, majd magamhoz öleltem a pokrócom. Louis kiégette a szemem, amikor felkapcsolta a villanyt.

– Mikor lett megcsináltatva a szobád?

– Valamikor, nem tudom így megmondani, talán öt hónapja vagy kevesebb.

– Jó lett.

– Aludhatok.

– Nem.

– Aludni akarok.

– Sajnálom, most nem fogsz – fordított maga felé.

– Megharaplak – morogtam.

Felnevetett, de nem foglalkozott nagyon velem. A papírokat olvasgatta, de legalább hagyott engem aludni. Bár nagyon zavaró volt a fény, amit olvasáshoz használt. Nem akartam semmire sem gondolni, jobb inkább aludni, ott legalább béke volt, és nem vesztettem el mindenkit.

III. Évad 3. rész 06/13 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

– Én vezetek – mondta Louis miközben elővette a kocsi kulcsát.

Bezártam az ajtót, majd beszálltam Louis mellé. Sebesség korlátot be kellet tartanunk, mert nem tudtunk sehogy sem kikerülni a szerencsétleneket, akik nem tudták nyomni a gáz pedált. Utáltam csúcs forgalomban vezetni, ilyenkor lehetetlen haladni. Nagy szenvedések árán elérkeztünk a kórházhoz. Nem kellett senkit megkérdezni, hogy hova menjek, mert Niall elmondta, hogy melyik kórterembe feküdt.

Louis lemaradt és leült egy szinttel lejjebbi székekre, amit megfogok neki köszöni. Nem akartam, hogy faggassak, amikor Richardnak szívinfarktusa volt. Tudtam ő maga mondta, hogy azért akarta, hogy én legyek az asszisztense, mert meg akarta mutatni a trükkjeit, hogy valaki tovább vigye. Meg félti a fiúkat, hogy valami pénz sóvár fogja őket megtalálni. Mondjuk ezt nem tudtam, hogy fogja kivédeni, de nagyon érdekelt.

Fel értem ott Harry és Niall ültek.

– Mi van vele? – kérdeztem.

– Be lehet menni hozzá, és külön kérte, hogy hívjalak téged meg Louist – mondta Niall.

Befutott Louis, majd Zayn és Liam pontosan mögötte.

– Mi van vele? – kérdezte Zayn.

– Semmi jó – válaszoltam azonnal.

– Te tudtad? – csodálkozott rajta Louison kívül minden. Már tényleg minden apró dologba beavattam. Nincs titkom előtte, nem akartam, hogy megint összevesszünk.

– Igen – válaszoltam.

– Mikor mondta el?

– Párizsba.

– Cöcö – fordította el Louis a fejét.

– Ne vitatkozzatok már – szólt ránt Niall.

– Mert miért nem szabad? – kérdezte Louis fennhangon.

– Mert én azt mondta, hogy nem és kész. Ha nem tetszik akkor menj el.

– Tényleg fejezd be, majd ha ki vitatkoztátok magatokat, akkor térjünk rá a tárgyra – mondta Harry.

– Jó – hagyta abba Louis.

– Mit akar tőled? – kérdezte Harry.

– Titkot? – kérdeztem rá.

– De konkrétan miért kellett neked szólni, hogy gyere ide? – kérdezte Niall.
– Mert akar valamit mondani, amit mondta, hogy majd akkor mond el, amikor már nincs más választása.

– Jé, valamit te sem tudtál, hogy bírtad ki? – cukkolt Louis.

– Nehezen, nem látod, hogy haldoklom én is – tettem a kezem a szívemhez.

– Be lehet menni hozzá – jött ki egy nővér.

– Ha nem haragudtok – mentem be.

– Sőt inkább őrölünk – kiabálta utánam Louis.

Elővettem a telefont, majd küldtem neki egy smst, hogy nem kell túljátszania a szerepet.

– Szia – kukucskáltam be az ajtón.

– Szia – köhögte.

Becsuktam magam után az ajtót, majd leültem az ágy melletti székre.

– Miért vagy ilyen boldog, azért ennyire nem kell őrölni, mert feldobom a papucsot.

– Nem, csak megint minden helyre jött.

– Tényleg? – örült meg ő is.

– Igen.

– Akkor gondolom, nem lesz nagy kérés, hogy ezt írd... – mutatott egy papírkupacra, de nem tudta befejezni.

A keze lehullott, az EKG meg folyamatosan sípolt. Megfogtam a papírokat, majd könnyeim közepette mentem ki.

– Minden rendben? – kérdezték a többiek.

Megráztam a fejem, majd leültem az első székre, és próbáltam meg nyugodni. Több kevesebb sikerrel.