II. Évad 98. rész 06/09 L

.:: Soffy Szemszöge ::.

– Végre vissza jött az áram – örültem meg.

– Mintha nagyon fel tűnt volna, végig a laptop előtt görnyedtél.

– Meg kellett írni a szakdolgozatot.

– Több hetet írod, már átlépted a megadott oldal számot.

– Jó, jó nem tudom rövidebben leírni.

– Minek írtál bele olyat ami nem kellet bele.

– Mert kell és kész – fontam össze a kezem.

– Szerintem meg nem.

– Olvasd el és elhiszed, hogy igazam van – nyomtam a gépet a képébe.

Szem forgatva elvette, majd leült és olvasni kezdte az irományom. Közben meg átnézte a helyes írási hibákat.

– Egy oldalnyi szöveg felesleges – adta vissza.

– Nem igaz – vettem el tőle. – Adam! – kiáltottam.

– Igen – forgatta a szemét.

– Mond meg, hogy kinek van igaza.

– Nekem – vonta meg a vállát, majd ki ment.

– Talán össze vesztetek? – kérdezte anya.

– Nem csak szerinte vicces engem halálra csikizni.

– Szóval igen.

– Csak egy kicsit.

– Szóval nagyon.

– Igen – sóhajtottam fel. Anyának soha nem tudtam hazudni, és szerintem soha nem is fogok tudni.

– Nem akarod megbeszélni vele.

– Inkább írok még hozzá – nyúltam a gép után.

– Nem – csukta be, a kezébe fogta.

– Jó akkor meg ülök – szóltam utána.

– Makacs vagy mint az apád – hagyott magamra.

Apa nem nevezném annak. Itt hagyott még az előtt, hogy megszülettem volna. Ennyit róla, ez is túl sok.

Adam bejött, majd leült mellém, és vártam, hogy megszólaljak.

– Sajnálom – törtem meg a csenget.

– Én is – fordult felém.

– Szent a béke? – tártam szét a kezem.

– Igen – ölelt meg –, békülős szex? – húzta perverz mosolyra a számat.

– Most nem – fáztam meg a fejem, majd bele fúrtam az arcom a mellkasába.

– Miért? – tolt el egy kicsit magától.

– Mert.

– Akkor ezért voltál hisztis.

– Nem vagyok hisztis, csak rossz napom volt. Nem tudom honnan szeded ezt a hülyeséget.

– Tényleg nem vagy hisztis.

– Igen.

– Tényleg? – ráncolta össze a homlokát.

– NA jó, csak egy kicsit – hagytam rá, hagyj higgye, hogy ez egyszer igaza volt.

– Elolvashatom a dolgozatod?

– Persze – mentem ki a a konyhából, majd oda adtam neki.

Csendben olvasta, az arcáról nem tudtam semmit leolvasni, hogy mire gondol.

– Szerintem is van egy fölösleges oldal, sőt több is. Több mint öt oldalon keresztül dicséred a kutyáid.

– Az a saját vélemény.

– Akkor a maradék 3 mi?

– Az is a saját véleményem, Tetszett a téma ezért írtam róla sokat.

– Tényleg, mert csak három oldal van ami a témáról szól. A 17 oldalból.

– Jó, nem érdekel megcsináltam, nem szólhat.

– Te tudod – vonta meg a vállát.

– Akkor kész – mentettem újra, majd lecsuktam a gépet.

– Jössz velem? – nyújtotta a kezét.

– Hova?

– Fürdeni.

– Igen – fogadtam el, mire felhúzott.