II. Évad 80. rész 11/03 P-H

.:: Leila Szemszöge ::.

– Niall nem bírom ezt. Haza megyek és összepakolok, majd visszamegyek Hillsidebe.

– Ne, maradj. Nem mehettek el örökre.

– De így lesz a legjobb mindhármunknak.

– Nem, maradj – jelent meg a szemében egy könnycsepp.

– Sajnálom.

– De azért láthatom a fiam.

– Igen, amikor akarod, de megyek – vettem fel a hordózót.

Megfogtam a bőröndömet, majd megindultam lefelé.

Kint várt a taxi, beszálltam, lediktáltam neki a címet. Oda felé próbáltam visszatartani a könnyen, több kevesebb sikerrel.
Szeretem Niallt és mindig is szeretni fogom, de nem tudtam tovább elviselni a támadásokat, amiket kaptam. Az én kicsi angyalomnak nem úgy kell felnőnie, hogy utálják, csak azért mert Niall az apja.

Kitett a reptéren, majd megkértem, hogy adja le a csomagjaim. Egy kis plusz pénzért bármit megtesznek.

Ahogy felültem a gépre, majd a kezem vettem az én kicsikémet.

– Annyira hasonlítasz apádra. Ezzel az édes kis szőke fürtjeid is annyira rá ütnek, pedig az én hajszínemet örökölted – mondtam mire kinyújtotta a kezét. Bele pusziltam mire felkacagott.

Az út felét végig ecseteltem a neki a kapcsolatunkat. A mesétől el is aludt. Bele tettem a hordózóba, majd a mellettem lévő székre tettem.

Édesen rágcsálta álmában az ujját.

Én nem tudtam aludni. Mindig Niall körül forogtak a gondolataim.

Lejátszottam a fejembe az első beszélgetésünket.

"– Bocsi, hogy rátok törtem, de adok autógrammot meg fényképet ha kell.

– Mi elől menekültél ilyen örülten? – kérdezte Zoe.

– Rajongok – ült le mellém.

– Hol szállsz? – kezdte Zoe.

– London és ti? – kérdezte miközben egy angyali mosollyal jutalmazott meg.

– Mi is – válaszoltam miközben kivettem a fülest a fülemből.

Zoe álomra hajtotta a fejét, én meg az idegen felé fordultam.

– Niall vagyok – fordult teljesen felém.

– Leila – nyújtottam bénán a kezem, amit elfogadott, majd hasonló bénasággal kezet ráztunk. 

– Miért jöttök Londonba? 

– Iskola miatt, oda költözünk.

– Ezt örömmel hallom. Egy ilyen gyönyörű lánnyal kiváltság egy városba élni. 

Ahogy kimondta én felvettem a hajam színét, pár lehet hogy az arcom élénkebb piros. 

– Mindig is imádtam az olyan lányokat akiket könnyű zavarba hozni – mosolygott rám.

Abba az észvesztően helyes, aranyos és cuki mosolyba ott helyben bele estem. Büntetni kéne aki így néz ki."

– Kérem kapcsolják be a biztonsági öveket – ahogy mondta én úgy csináltam.

A gép simán landolt. A reptéren azonnal megláttam apámat meg a bátyámat. Apa a bőröndömet levette a szalagról. Adam felvetett a hordozót, én meg a kis hercegemet vittem a karomba. Kocsiba bepakoltak, én meg hátra beültem, az út alatt nem beszéltünk.

– Anya figyelnél rá egy kicsit? – kérdeztem miközben beléptem az ajtón.

– Persze, vigyázok az én kis unokámra – vette fel a karjaiba.

Felvettem egy kabátot, majd sétálni indultam. Régen amikor valami bajom vagy gondom volt elmentem sétálni és bíztam benne, hogy mire haza érek a gond már eltűnnek, vagy a próbarémára találok megoldást. Volt amikor segített volt amikor ártott. Remélem most az első lesz.
Nem vagyok biztos magamba, de az tudtam, hogy a fiamért bármit megtennék. Nem hagyom, hogy a média rajta csámcsogjon, normális életet akarok biztosítani neki.

Az egész várost bejártam, de semmire, nem jutottam.

II. Évad 79. rész 11/02-03 P

.:: Amy szemszöge::.

Zoe egyszerűen kámforrá vált, de olyan hanggal csapta be az ajtót, hogy Párizs másik felén is hallották. Louis feldúltan jött ki utána.

– Hé Louis! – szólt utána Harry.

– Felejtsd el, hogy beszélni fogok vele, majd ha rá jött, hogy hibázott, akkor hajlandó vagyok beszélni vele.

– Szakítottatok? – kérdezte Amy.

– Nem – hagyott ott minket.

– Vicces turné elé nézünk – húzta le a száját Zayn.

– Nem lennék a helyetekben. Egyik sem fog engedni – szóltam közbe.

– Remélem nem lesz igazad, mert akkor egész turné alatt csak a vita lesz. Persze, ha egymáshoz szólnak – ölelte át Leila Leot, aki édesen csámcsogta a csörgőjét és tiszta nyál volt minden körülötte.

– Niall! – kiáltotta Leila.

– Igen. 

– Fürdesd meg a fiad.

– De hát játszik.

– Nem baj, fürdesd meg tiszta ragacs.

Niall elvette, majd Leilaval bementek a szobájukba. Harry meg Zayn arra használtál a szabad estét, hogy lerészegedjenek. Ketten maradtunk a hatalmas hotel lakosztályának nappalijába.

– Ha nem haragszol – mondta Liam, mire értetlenül néztem rá.

– Miért ne haragudjak? – ráncoltam a homlokom.

A választ azonnal megkaptam, amikor feldobott a vállára, majd meg indult velem a szobánk felé.

– Tegyél le – csaptam rá a seggére, mire ő bele csipet az enyémbe.

– Ez már nagyon hiányzott – adott egy csókot a hajamra.

– Mi az cuncimókúsom kanos voltál.

– Nem, még mindig az vagyok – nevetett fel.

– Telhetetlen – hagytam ott.

Felvettem a ruháimat, majd elkezdtem kipakolni a bőröndből. Mire végeztem őfelsége is nagy nehezen kimászott az ágyból, de nem vett fel semmit, hogy takarja a büszkeségét.

– Miért is lettem cuncimókus?

– Nem tudom ez jutott először eszembe.

– Valami kevésbé buzisat is választhattál volna.

– Hé, ez jutott először eszembe, nem gondoltam, hogy így hívlak ezentúl, de nincs kedved felvenni valamit?

– Nincs inkább rólad venném le a ruház.

– Fogd vissza magad Payne – hagytam ott.

Hamar besötétedett, így vettünk egy-egy pihentető zuhanyt, majd lefeküdtünk aludni.

Elvégeztem a tesztet és pozitív lett. Lerohantam a lépcsőn hatalmas mosollyal megálltam Liam előtt.

– Liam terhes vagyok – álltam meg előtte izgatottan.

Liam lejjebb hajtotta az újságot és belenézett a szemembe.

– Fiad lesz vagy abortuszod? – kérdezte teljesen érzelemmentesen.

Felültem az ágyon, majd elsikoltottam magam.

– Hé mi a baj? – kelt fel Liam is.

– Terhes voltam.

– Voltál? – ráncolta homlokát.

– Igen.

– Kitől? – vonta fel a szemöldökét.

– Azt nem álmodtam meg – válaszoltam.

– De tényleg ki az apa?

– Neked mondtam el szóval szerintem a tiéd.

– Akkor megnyugodtam – sóhajtott fel majd magához ölelt.

– Mi az féltékeny voltál az álom pasimra?

– Igen, csak az én gyermekeimet hordhatod a szíved alatt – adott egy csókot a homlokomra.

– Majd később.

– Bármeddig várok rád egyetlenem.

II. Évad 78. rész 11/02 P

.:: Zoe szemszöge ::.

Fel voltam készülve a legrosszabbra. Láttam a szemén, hogy megbántottam, de remélem, majd meg tudok mindent magyarázni. Tudtam, hogy én voltam a hibás, és az egész vita, csak miatta volt.

– Miért nem mondtad el?

– Mert semmi nem volt biztos – suttogtam.

– Tényleg? Akkor ha nem volt biztos mit keresel itt?

– Nem így volt végig kitalálva. Én megyek utánad, mert én annyira ráérek. A sztár nem tud kivenni egy hetet, még más kérésére egy hónapot csúszik minden, de egy hetet nem tudsz kérni – kezdtem elveszteni a türelmem.

– Milyen jó, ha ennyire tudsz tervezni asszisztens kisasszony, akkor miért nem rendezted le, elvégre itt te vagy a mindenható, meg az atya úr isten lánya.

– Én vagyok a hibás, mert nem mered kinyitni azt a hatalmas szádat? De bezzeg ilyenkor meg tudod mondani mi a bajod.

– Képzeld nem akartam mindenki előtt jelentett rendezni.

– Tényleg szerinted engem érdek, hogy mi a véleményük arról, hogy vitatkozunk.

– Nekem is mindegy hogy kihallja, hogy kiabálok.

– Akkor remélem nem baj, ha kint folytassuk az előcsarnokba.

– De képzeld el baj, nem szeretnék a címlapokon szerepleni, mint a nagy vita.

– Nem fogsz rajta szerepleni, mert neked köszönhetően én leszek a senki háza, aki mert ellened szegülni, én rohangálok utánad, de te nem vagy hibás semmiért. Elvégre te vagy a tökéletes sztár. A nagy Louis Tomlinson.

– Igazad van azért is én vagyok a hibás, mert elvállaltad a munkát.

– Mondtam én ezt egy szóval is? – mutattam saját magamra, meglepetten.

– Igen, pontosan az előbb.

– Nem akkor azt mondtam, hogy te miattad kell a fél világot körbe utaznom.

– Most meg a drága Richardod miatt.

– Amúgy egyáltalán nem érdekel, hogy miért vállaltam el?

– Hallgatom a hazugságod – fonta össze a kezét.

– Ez lesz az utolsó amit hallasz tőlem szóval jegyezd meg. Azért vállaltam el, mert veled akartam lenni, mert bele szerettem egy ilyen baromba, akivel normálisan nem is lehet beszélni. Azért vállaltam el, hogy a turné ne álljon közénk, mert utálok távol lenni tőled. De ez téged nem érdekel, mert most fontosabb a karriered.

Ennyit mondtam, majd megindultam kifelé. Tudtam, hogy ez vagy, valami hasonló lesz a vége, ezért is vettem ki egy szobát lent.

Lehet, hogy én reagálom túl, de nem fogok oda menni hozzá. Majd ha akar valamit megkeres, mert én holnap reggel az első géppel indulok Londonba.

Felvettem a recepción a kulcsot, majd a szemem törölgetve megkerestem a szobámat. Cuccaim itt sorakoztak. Odamentem a bőröndömhöz, majd kivettem belőle az pizsamámat. Megindultam a fürdő felé a dolgaimmal a kezembe.

Nem volt kedvem sokáig áztatni magam, sőt ha nagyon bele akarnánk mélyedni, semmihez nem volt kedvem. Vettem egy gyors zuhanyt, majd felvettem az egyik bugyimat rá a piszimet. Csak azért zuhanyoztam le, hogy valamennyire kitisztítsam a fejem. Hátha segít.

Előkerestem a százas zsepicsomagot, oda állítottam az éjjeli szekrényre és kezdetét vette az önmarcangolás, meg az álomba sírás.
Hibás voltam tudtam nagyon jól, el lehetett volna ezt a vitát kerülni, csak ki kellett volna nyitni a nagy számat, de én csendben maradtam és mindent tönkre tettem. Megint minden az én hibám, és ezt jóvá sem tudtam tenni.

II. Évad 77. rész 11/02 P

.:: Louis szemszöge ::.

– Örvendek – adott egy puszit az arcomra.

– Zoe? – csodálkozott mindenki.

– Az eredeti és hamisítatlan Zoe áll előtettek – hajolt meg színpadiasan.

Teljesen magamhoz tértem, majd átléptem a minimális távolságot, ami közöttünk volt és hosszasan megcsókoltam. Hiányzott, nagyon, de nem tudtam elfelejteni, hogy mit csinált a hátam mögött, de nem akartam kiabálni vele a többiek előtt. Sőt kiabálni sem akartam vele, de voltam annyira ideges, hogy akkor sikerült volna. Míg Londonba voltunk végig erről beszéltek, de nem volt képe megmondani, vagy nem is tudtam, hogy miért nem mondta el. Csak annyit mondott, hogy nem biztos benne. Ezek szerint elfogadta, anélkül, hogy meg kérdezett volna, vagy legalább szólhatott volna, hogy mire is készült. Ha már nem bízik meg bennem annyira, hogy elmondja a terveit. Vajon még mit titkolhat még előlem?

– Várj, ha te itt vagy akkor... – kezdett bele Niall.

– Itt vagyok és segítek Richardnak – vonta meg a vállát és kerülte a szemkontaktust. Tudta, hogy dühös voltam, bár szerintem mindenki.

– Lányok? – kérdezte Harry.

– Jól vannak – erőltetett az arcára egy mosolyt.

– Ki érti? – kérdezte Zayn.

– Mi – mondta Richarddal egyszerre a titkos.

– Rajtatok kívül? – nézett körbe mire értetlen pillantásokat kapott.

– Várom, majd a magyarázatod – suttogtam a fülébe, mire csak egy aprót bólintott.

Az volt ez egyik szerencséje, hogy ezzel az új külsővel piszok szexin nézetett ki meg, hogy annak ellenére, hogy a hátam mögött kontárkodik, még mindig szeretem, remélem valami épeszű és igaz magyarázatot talált ki.

Visszamentünk a hotelbe, majd amikor kinyitottuk a lakosztály ajtaját a lányok ugrottak elő és fiúk karjaiba vetették magukat. Vagy is helyesbítek, Leila lepasszolta Leot Harrynek, majd megcsókolta Niallt. Liam, meg felkapta Amyt és megindultak a szoba felé. De csak akartak menni, mert Zayn visszahúzta őket Liam gatyájánál fogva.
Richard és Zoe lementek valamit intézni, előtte Zoe meg egy sajnálom pillantással küldött felém.

– Ti tudtátok, hogy Zoe Richard segédje? – fordultam a lányok felé, miközben az ujjaim tördeltem.

– Nem. Folyamatosan könyvekbe volt bele merülve. Volt egy hét, amikor nem is láttam – mondta Amy. – Semmit nem mond. Még Lucifert is kérdeztem, de még ő sem tud semmit.

– Próbáltam belőle valamit kihúzni, de nem sikerült – ismertette a tényeket Leila.

– Semmi – vonta meg a vállát Amy. – Te sem tudtál róla?

– Még júliusba kihívta beszélni, majd mondta, hogy tett egy ajánlatot. Akkor nem tudta, hogy elfogadja vagy nem. De ezek szerint elfogadta.

– Mindent titkol. Szinte már rémisztő – mondta Amy.

Ahogy ki mondta úgy tárult ki az ajtó. Richard tartotta, majd Zoe csusszant be rajta felpakolva kajával. Szétosztotta, majd mindenki neki állt a gyors vacsorájának.

– Amúgy mi hozott ide titeket? Nem úgy volt, hogy egy hét múlva jöttök? – kérdezte Niall miközben a térdére ültette a fiát.

– Reggel mikor felbuktam egy tucat bőröndbe, majd bevertem a fejem az ajtóba, kedves anyám közölte, hogy délben indul a gép pakoljak – mondta Amy, közben meg gyilkos pillantásokat küldött Zoe felé.

– Legalább hozzád nem jött be hajnalok hajnalán, hogy pakoljak, mert jön érted – tette kezét derekára Leila.

– Gracevel mi van? – kérdezte Harry.

– Jól van, felvették az iskolába, szóval minden nap látjuk, Sőt Leila jóba van vele, így ha vissza jön az emléke azonnal megtudjuk. A bátyával folyamatosan tartom a kapcsolatot, de semmi hír, hogy hatnának a kezelések.

Még maradtunk egy kicsit a lányok elmesélték, hogy mi történt, mi meg panaszkodtunk a sok munka miatt. Mivel már késő volt ezért mindenki elvonult a szobájába. Gyorsan lezuhanyoztam, majd utána Zoe zárkózott be egy fél órára. Leült az ágyra, mint ha tudta volna, hogy nem aludni akarok.

– Miért nem mondtad el? – tettem fel a kérdést, ami már egy ideje nyomta az oldalam.