II. Évad 58. rész 08/18 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

Reggel arra ébredtem hogy valami égett. Azt a leírhatatlan bűzt nem tudtam hová tenni, mint a villám úgy pattantam fel én indultam meg a szag irányába. Minden reményem elvesztettem amikor megláttam a konyhát.

– Van fogalmatok róla, hogy mit csináltatok? – akadtam ki amikor megláttam, hogy a tűzhely tiszta fekete.

– Most nem tudjuk megsütni – sajnálkozott Grace.

– Oda éget a sütő! – akadtam ki.

– ZOE! – jött be kiabálva Amy. – Itt meg mi történt? – kérdezte.

– Tegnap este jöttünk haza San Franciscoból, de már a konyha oda van – ültem le a legközelebbi székre.

– Milyen esküvőre vagy te hivatalos? – lóbálta  meg a lapot.

– Ja, Adam nővére házasodik és hivatalos vagyok... – vettem el tőle, majd bele olvastam –. meg vihetek magammal egy kísérőt is – dobtam le az asztalra.

– Mikor lesz? – vette le Grace.

– Inkább foglalkozzunk azzal, hogy mi lesz a gáztűzhellyel – szerintem ez csak engem zavart?

– Egyél sütit utána, majd megbeszéljük – adott oda egyet Grace.
– Ha nem a süti éget bent akkor mi?

– Konyharuha – vonta meg a vállát, majd tanulmányozta tovább.

Nem foglalkoztam a továbbiakkal a tűzhellyel hanem a sütinek szentem minden figyelmem.

– Szeptember lesz az esküvő – mondta Grace.

– Tudom, de augusztusba akarták, csak nem jött össze nekik – vettem még egy falatott a sütiből.

– Már első héten hiányozni akarsz?

– Pontosan, úgy is csak a szaktárgyak maradtak azokhoz meg ott a könyv.

– Kit viszel magaddal? – kérdezte Amy.

– Senkit – legyintettem.

– Hogy-hogy? Louis még itt lesz.

– Lehet, de egy héttel hamarabb kell mennem, meg később is jönnék haza neki meg ott van a turné és a többi és a többi – fogtam rövidre.

– Mi a titok? – kérdezte Amy.

– Én vagyok a szerencsétlen aki valóra váltja egy ara álmát.

– Mit akar?

– Lovas esküvőt – kerestem elő a telefonkönyvet. – Kit hívjak hogy elvigyék a sütőt?

– Majd mi elintézzük – mondta Grace.

– Köszönöm – vettem még egy sütit, majd vissza mentem a szobámba.

Délelőtt nem csináltam semmi említésre méltót, csak olvastam. Délután mindenki lelépetek így csak egyedül maradtam a hatalmas házban. Gondoltam egyet, majd megindulta a fürdő felé. Ott tettem fel egy pakolást az arcomra, meg a hajamat is bekentem valami csoda trutyival, így ne hullott annyira, nem akarok kopasz lenni. Engedtem egy nagy kád vizet, majd belecsúsztam. Magammal hoztam egy könyvet aminek neki is kezdtem. Teljen bele merültem a lapokra, arra eszméltem fel hogy valaki bele csókolt a hajamba. Ijedtembe elengedtem a könyvet, de Louis az utolsó pillanatban fogta meg.

– Tojás ízed van – mondta a látogatom.

– Pakolás van rajta.

– Meg az arcodon is? – hunyorított.

– Igen. Adsz egy törölközőt? – adtam neki a könyvet.

Oda dobta az említett darabot, majd kiment a fürdőből. Magamra csavartam, majd kimostam a hajamból a pakolást, és az arcom megmostam. A hajam megszárítottam, mire végeztem kimentem Louis éppen Lucynak próbálta megtanítani olvasni. Nem tűnt értelmesebbnek a kutya, attól hogy egy könyv volt előtte, meg a fején egy szemüveg volt.

– Gratulálok – ráztam a fejem nevetve.

Elvettem tőle a szemüveget, majd feltette a fejére. Fel kelt az ágyról, majd oda lépett elém.

– Mondtam már, hogy sokkal jobban áll a szemüveg? – haraptam bele a számba.

– Még nem, de azt én tuti, hogy mondtam, hogy ilyet előttem soha ne csinálj – kacsintott.

Közelebb húzott magához, majd lassan végig puszilta az arcom, majd megcsókolt lassan és érzékien. Egyre vadabbul csókolt, mire lelöktem az ágyra. Hallottunk egy nyakviolást, majd kinyitottam az ajtót, így Lucy le tudott lépni.

Vissza másztam Louishoz majd leszedtem róla a felsőjét.

Hirtelen megszólt a csengő.

– Te mész – motyogtam a nyakába.

– Miért?

– Mert rajtam csak törölköző van.

– Oké – kelt fel.

Ahogy kilépet én úgy kezdtem el ruhák után kutakodni. Mivel még nyirkos volt a hajam ezért húztam rá egy sapkát, majd kivettem egy pólót a szerkényből, és nyakig betakaróztam, mert nem volt valami nyári kánikula.

– SAMANTHA! – kiabálta egy ismeretlen hang.