II. Évad 39. rész 07/02 L

.:: Louis szemszöge ::.
(+18)

Miközben kisétált folyamatosan a formás fenekét néztem.
– Menjünk ki – ismertem fel Richard hangját.
Visszafordultam a tévéhez amin már az esti 18 karikás műsorok mentek Nem nézni hanem csinálni akartam, szóval tovább kapcsoltam. Majdnem mindenhol ez ment. Vagy pornó ment vagy horgásztak. Már annyira meguntam, hogy megálltam egy mese csatornán, ahol éppen a Hupikék törpikék daloltak. Figyeltem, a macskát meg Hóküszpókot ahogy valami eszement ötlettel állnak elő.
Hirtelen kinyílt az ajtó. Oda fordultam, de nem láttam senkit, hogy be jött volna rajta. Visszafordultam a tévéhez. Nagyot ugrottam ijedtembe, amikor megnyikordult az ajtó. Oda mentem, majd becsuktam.
Visszafeküdtem az ágyba, hogy aludjak. Tvt felkapcsolva hagytam, hogy Zoe ne üsse be magát megint valamibe, majd befele fordultam és sikítottam egyet. Mielőtt leeshettem volna az ágyról elkapta a kezem és megtartott.
– Húúú – mondta mosolyogva.
– Nem vicces – vettem szaggatottan a levegőt, közben meg a kezem a szívemre tettem.
Befészkelte magát a párnák közé, közben vetett egy pillantást az ajtóra, majd teljes figyelmét rám szentelte.
– Mit akart Richard?
– Felajánlott valamit – vonta meg a vállát.
– Mit?
– Nem mondta a részleteket – morgott.
– Nyugi – húztam magamhoz közelebb.
– Nem tudod mennyire idegesítő. Öt éves korom óta rám sem hederít. Semmi életjelet nem adott magáról, most meg az én segítségem kellene neki. Nem tudom mit tegyek. Az eszem rengeted pro és kontra példát hozott fel.
– Az eszed teljes mértékben a vizsgákra van hangolva. Soha nem mondtad, hogy mi van közted és Richard között.
– Még amikor kicsi voltam négy éves anyáék folyamatosan járták az országot. Papa nem ért rá mindig, hogy rám figyeljen azért megkérte a öcsét, hogy figyeljen rám. Nincs sok emlékem arról az időszakról de az belém éget, ahogy Richard megmutatta az eldugott lovasbirtokot, majd ötödik szülinapomra egy utánfutóval jött. Ajándéknak oda adta Asztékot, majd azt mondta, hogy el kell menni Londonba. De senki nem örül neki, hogy oda megy ezért nekik mást mondott megkért, hogy senkinek ne mondtam tovább. Megtettem soha senkinek nem említettem.
Fáj, hogy nem bízik meg bennem annyira, hogy elmondja, de ha erőltettem akkor csak rosszabb lesz.
– Zoe – mondtam neki, de nem figyelt fel. – Zoe! – emeltem fel az állát.
– Igen – nézett bele a szemembe.
Szemében fájdalmat, dühöt és haragot láttam, meg vágyat. Adtam egy csókot az ajkára.
– De kérdezhetek valamit? – vettem komolyra a formát.
– Igen.
– Mennyire legyek féltékeny a pokrócra? – utaltam arra, hogy itt vagyok tőle pár méterre és még is azt ölelgeti.
– Kicsit – dobta maga mögé.
Kinyújtottam a kezem, közelebb húztam magamhoz, majd elkezdtem a nyakát csókolgatni. A hátára fordítottam, mire az arca letorzult a fájdalomtól. Azonnal leszálltam róla, mire felült.
– Jól vagy? – kérdeztem tőle.
– Viszonylag, csak még mindig fáj a hátam. Nem baj, hogy ha reggel folytatjuk?
– Vagy? – kapcsolt be a perverz fantáziám.
– Mit találtál ki? – ráncolta a szemöldökét.
– Akarlak – csókoltam meg szenvedélyesen.
Hasára fektettem, majd az egész hátát apró csókokkal leptem el. Minden helyre ahol beütöttem adtam rá egy puszit. Közben a pólómat, amit nem tudtam, hogy került hozzá a szoba másik végébe száműztem. Közben magamról leszedtem a bokszert. Lehúztam róla a bugyiját, majd az ölembe ültettem. Fenekénél fogva húztam magamhoz közelebb.
– Várj – tette a kezét a mellkasomra.
Kiszállt az ölemből, majd én elmentem egy gumiért. Felgörgettem, majd vissza mentem hozzá az ágyhoz. Közelebb húztam magamhoz, közben végig csókoltam. Ő a hajammal játszott, majd a tarkóm simogatta.
– Kapcsold ki a tévét – suttogta a fülembe, majd csókot nyomott az érzékeny bőrre.
– Miért?
– Mert elégi morbid, hogy a Hupikék törpikék főcím dala szól miközben szexszelünk.
– Szeretkezünk – csókoltam bele a nyakába, mire elmosolyodott.
Kérésére kikapcsoltam, majd vissza tértem a nyaka csókolgatásához.
Amikor belé hatoltam körmeit belemélyesztette a hátamba. Vártam egy kicsit, hogy megszokja a méretem. Segítettem neki mozogni. Közben folyamatosan csókokkal halmoztam el. Valami eszméletlen, hogy milyen csípő mozgása volt. Már ezért megérte táncolnia.
– Louis – suttogta a fülembe, majd bele harapott a nyakamba.
Ettől a mozdulatától azonnal a csúcsra jutottam. Kiszálltam belőle, majd kidobtam a gumit. Ő a hasán feküdt. Befeküdtem mellé, majd magamra húztam és ránk terítettem a paplant.
– Szeretlek – adtam egy jó éjt csókot neki.
– Én is – mosolygott, majd egy kispárnát tett a feje alá.
Elképesztő, hogy mennyit tud aludni. Nem rég kelt fel, de már azonnal vissza is aludt.
Ez a lány. Megőrjít, bolondulok érte.

3 megjegyzés:

  1. Szia!:)
    Húha, Richard! Várom a folytatást,
    Rose X

    VálaszTörlés
  2. Ahaaaa! Szoval ez az a resz aminek a reszletet felraktad a facebook csopiba es ki kellett talani, hogy kinek a szemszoge. Ertem. :3
    Huuuu! Nagyon jooooo lett! :D
    Vaaaaaarom a koviiit! :3
    Puszi! xXx
    Reni

    VálaszTörlés
  3. Imádom. Hamar a kövit.
    Pussz.:*Helen*

    VálaszTörlés