II. Évad 18. rész 02/21 L

.:: Louis szemszöge ::.

Nem tudtam rendesen elköszönni Zoetől, mert a fiúk folyamatosan hívtak, hogy menjek már. Ahogy megérkeztem a közös házukhoz, mind a nyakamba ugrottak. Alig kaptam levegőt, kiszorították belőlem.

– Én is örülök nektek, de levegőnek jobban – nyögtem.

Elengedtek, majd segítettek kipakolni. Egyszerűen csak ledobtunk a szobámba a csomagot és lementünk a nappaliba, mert ott kényelmesebben elférünk.

– Miért nem szóltál, hogy haza mész? – kezdte Liam.

– Mert magam sem tudtam, hogy ott lyukadok ki – ismertem be a fél igazságot.

– Valami megváltozott rajtad – figyelte az arcom Harry.

– Semmi – mosolyogtam.

– Tényleg – értett vele egyet Niall.

– Semmi sincs rajtam – hajtottam le a fejem, hogy ne lássák, hogy szinte vörös a fejem.

– Akkor miért vöröslik a fejed? – kérdezte Zayn.

– Leégtem.

– Februárba?  csodálkozott Liam.

– Igen – ebből már jól nem jövök ki.

– Szóval milyen csajjal feküdtél le? – karolt át Harry.

– Ennyire látszik? – néztem fel, mire egyszerre bólintottak.

– Szóval. Mi történt Zoeval, meguntad a várakozást?

– Pasiból vagyok. Túl jól nézett ki az új lány, aki a szomszédba költözött.

– Nem, hogy kinyitottad volna az nagy szádat és megmondtad volna neki, hogy mit is érzel iránta – kopogtatta meg a fejem Zayn.

– Ha nem emlékeznél akartam, csak mire szóhoz jutottam kámforrá vált és azóta sem lehet róla tudni semmit.

– De haza jött. Leila írt egy smst hogy megérkezett az elveszett vöröske – vette elő a telefonját Niall.

– Akkor miért vagyunk itt? – ugrottam fel.

– Lassan a testtel – nyomott vissza az ágyra Harry. – Azért miért menjünk el, hogy messziről nézd mit csinál.

– Nem messziről nézem. Mellette vagyok – védtem magam.

– De beszélni nem tudsz – értett vele egyet Niall.

– Miért érdekel titeket ennyire? – makacsoltam meg magam.

– Mert a testvérünk vagy, és nem akarjuk hallgatni a szenvedésedet – mondta határozottan Liam.

– Akkor hagyjátok, hogy megoldjam egyedül – kértem őket.

– Meg van rá az esélyed. Leila most írt, hogy ha akarunk beszélni Zoeval akkor menjünk – nézte a telefonját Niall.

– Tényleg Niall. Leila, hogy van? – kérdeztem miközben felvettük a kabátunkat.

– Jól, kiderült, hogy kisfiú lesz – mosolygott, mint a vadalma. – De igazán össze jöhetnél Zoeval. Mert én azt szeretném, hogy te legyél a keresztapa, de Leila meg Zoet akarja keresztanyának.

Erre csak forgattam a szemem, tényleg mindent bevetnek. Amit értékelek is, de már fárasztó. Lehet, hogy el kellett volna mondani nekik, hogy mi is van közöttünk. Majd hamarosan.

Az út alatt elmesélték, hogy mi volt itthon, amíg oda voltam, nagyon semmi. Richard egy kicsit nem fogadta jól, hogy hirtelen mentem szabadságra.

Ahogy beléptünk a házba a fiúk egy csókkal köszöntötték a barátnőiket.

– Tolerálni a szingliket – szólt rájuk Zoe.

– Igen, békés hét volt –  értettem vele egyet.

– Ebből elég – szólalt meg Harry.

Zoet felkapta Harry a hátára, majd megindult vele a szoba felé. Niall, Liam és Zayn meg engem tuszkolt be az ajtón. Hallottam, hogy kattan a zár.

– Legalább hozhatnátok kaját – kiabáltam ki.

Kinyílt az ajtó és egy üveg Nutellat meg sütit tettek be, amit Zoe azonnal el is kezdett enni.

– Köszi.

Egy széket oda tettem az ajtóhoz, hogy a kulcs lyukon véletlenül se lássanak be.

Oda mentem Zoehoz és hosszasan megcsókoltam.

– Mit csináltál, míg oda voltál? – kérdezte, közben meg a derekát simogattam.

– Sok mindent – mondtam, közben próbáltam visszatartani a röhögést. Neki is nehezen ment, hogy vissza tartsa a feltörekvő nevetést.

Ott hagytam, hagyj szenvedjem. Lezuhanyoztam, miközben a víz alatt álltam Zoe is bejött. Felváltottuk egymást.

Befeküdtem az ágyba. Zoe hamar végzet, magamra húzottam, majd a haját simogattam.

– Mikor mondjuk el nekik? – suttogta a fülembe.

– Nem tudom. Majd lesz egy alkalmas pillanat – motyogtam.

– Jó éjt kicsim – pusziltam meg a feje búbját.

– Neked is.