I. Évad 93. rész 02/01 L

~ Egy gyötrelmes néma hónap után ~

.:: Louis szemszöge ::.

Ma is mint minden nap reggel első után Zoehoz vezetett. Egy hét volta a kivétel amikor Afrikába mentünk segíteni. Akkor is folyamatos helyzet jelentést kértem a lányoktól, hogy jól van-e. Meg akkor nem mentem hozzá, amikkor ott éjszakáztam.

– Szia – köszönt, ahogy beléptem a konyhába.

– Miért beszélsz? – néztem rá furcsán.

– A drága doktor, aki eltiltott a pasiktól, azt mondta, hogy egy hónapig nem beszélhetek, és ma február elseje van.

– De jó újra hallani a hangod – öleltem magamhoz.

– Nekem mondod. Nem elég, hogy néma voltam, még Dina meg a barátai basztattak, hogy Rihannaous miért nem tudja a megbeszélt türköt. Nem tudtam senkinek sem beszólni. Meg már fájt a csuklóm a sok írástól meg gépeléstől. Meg Lucifer sem mindig találta el, hogy mit akarok. Meg nem tudtam vigasztalni szegény Amyt.

– Hát igen. Én sem örülnék, hogy ha az anyám egy velem egy idős pasival kezdene el járni.

– Ja, utána meg meg is kéri az anya kezét. Most meg megy az esküvő tervezés. Amit Grace élvezz, mert szereti. De Amy nem tud róla.

– Tudom. Harry tegnap panaszkodott, hogy Grace, csak az esküvővel meg a koszorús lány ruhákkal foglalkozik.

– Igen, de az a szerencse, hogy most már mindenki jól van. Elég szarul sikerült az a kis New Yorki kiruccanás.

– Nem volt az olyan rossz – védtem a legszebb napokat amit együtt töltöttünk. Közös hülyéskedést. Amikor a többiekkel szúrtunk ki. Az éneklést, vagy az együtt alvást.

– Voltak jó pillanatok is, de nem sok.

– Szerintem meg csak az volt.

– A vége akkor is számomra katasztrófa volt. Némultam már meg. De nem egy hónapra. Annyi mindent akarok mondani, de nem tudom, hol kezdjem. Nem találom a megfelelő szavat. Meg nem tudom kifejezni hálámat, azért mert végig velem voltál.

– Elég, hogy ha megölelsz – mosolyogtam.

Adott az arcomra egy puszit, majd a kezeit átfonta a nyakamon. Nem akartam leengedni. Adtam a homlokára egy puszit. Melegnek éreztem. Visszatettem az ajkaim.

– Mi az? – kérdezte, amikor elengedtem.

– Lázas vagy – tettem a kezem a homlokára. Forró volt.

– Nem érzem magam rosszul – terelte azonnal a témát.

Nem foglalkoztam a tiltakozásával. Megmértem a lázát, és igazam lett. 39,5.

– Öltözz és megyünk az orvoshoz – mondtam neki, és közben a szobája felé hoztam.

– Nem megyek sehova.

– Ne akard, hogy én öltöztesselek fel – fenyegettem.

Nem értem el sokat, mert csak leült az ágyra és keresztbe fonta a karjait a melle alatt, és durcás arcot vágott. Oda mentem a szekrényéhez és elkezdtem a ruhákat válogatni.

– Az a nadrág nem megy ahhoz a felsőhöz – vette le tőlem a piros nadrágot, és vissza tette.

– Akkor válasz – mentem arrébb.

Belelépet egy koptatott farmerbe, majd elővette a cipőt.

A melltartók között válogatott, én meg elfordultam. Szerencsém volt, mert az ablakból láttam, hogy egy fekete csipkés darabot választ ki. Árgus szemekkel néztem az ablakot, amint a a csupasz háta látszott. Nem tudta bekapcsolni a melltartóját, így oda léptem és segítettem neki. Adtam egy apró csókot a nyakára, majd kimentem, mielőtt, még valami olyat teszek amit később megbánok. Mint szilveszterkor. Vannak emlék foszlányaim, ahogy leteperem az ágyra. Még szerencse, hogy megállított, mert különben, soha nem tudtam volna a szemébe nézni többet.

– Le fogsz bukni – hallottam meg Lucifer hangját.

– Már késő. Nem hatott a gyógyszer, így nincs menekvés.

– Végünk – tárult ki az ajtó és Zoe sétált ki rajta lehajtott fejjel.

Átkaroltam a derekát, majd kihúztam a kocsihoz. Egész út alatt az ablakon bámult kifelé.

– Mit titkolsz? – törtem meg a csendet.

– Amíg Afrikába voltál, addig én elmentem az orvoshoz. Nem ért semmit a némaság, mert egy polip vagy valami hasonló kinövés van a hangszálaimon. Amíg nem műtik meg bármikor elmehet a hangom. Akár több hétre is. Minél később műtik annál tovább lesz némaságom – fordult felém.

– Te inkább megnémultál volna több hétre, mint megműtsenek?

– Igen, még a műtét után durva két hét némaság, de ha szerencsém van kevesebb. Egyszer biztos, hogy rá szántam volna magam, de most nem vagyok képes. Túl sok minden lesz.

– Mire gondolsz?

– Red Nose Day, kupa, vizsgák. Ott beszélni kell. Ha megnémulok, akkor buktam – nyitotta ki a kocsiajtót.

– Majd meglátjuk mit mond az orvos, és az alapján megoldunk mindent – mentem utána.

Ahogy beértünk, nem kellett sokat várni és már hívtak is minket.

– Szia Zoe. Örülök, hogy viszont látlak, már hívni akartalak, hogy találtam időpontot a műtéthez – engedett be minket az orvos a rendelőjébe.
– Engem nem fognak megműteni – rázta a fejét. Magamhoz öleltem.

– Mikor lenne a műtét? – kérdeztem.

– Holnap délután 3-kor, a részleteteket meg Goldenwin kisasszony tudja.

– Rendben, holnap találkozunk – köszöntem el, és Zoet felkaptam az ölembe és úgy vittem.

Beültettem a kocsiba, majd beszálltam, de nem indítottam az autót.

– Mik a részletek? – fogtam meg a kezét

– Bele is halhatok, de a jobbik esetbe csak elvesztem örökre a hangom. A műtét összesen négy óráig fog tartani. De mi lesz a koncerttel?

– Háromkor kezdődik, úgyis hamarabb el kell hozlak. Mire fel ébredsz az altatásból már itt is leszek és haza is viszlek. Neked most azzal kell foglalkoznod, hogy a hangod rendbe jöjjön.

– Ha sikerül is a műtét, akkor is megint két hét némaság vár rám vagy több.

– Utána meg minden jó lesz – pusziltam meg a homlokát, majd indítottam a kocsit.

I. Évad 92. rész 01/08 L

.:: Zoe szemszöge ::.

Nem tudom hány óra lehetett, de felriadtam. Az első amivel szembe találta magam az Louis dudorodó férfiassága. Nem tudtam milyen perverz álmai lehetek, vagy csak a térdem idézte elő, ami hozzá ért. De nem akartam tudni mi járt a fejébe. Ahogy elvettem a lábam, egy aprót nyögött, majd még jobban magához húzott. Visszafeküdtem a mellkasára, majd vártam, hogy újra elnyomjon az álom.

Reggel, amikor felkeltem egyedül voltam szobába. Nagy nehezen kimásztam az ágyból. Égnek álló hajjal és komás fejjel, mentem le, hogy egyek valami reggelinek alig nevezhető édességet. A szemem csak éppen, hogy nyitva volt. Számoltam a lépéseket, nehogy valaminek neki menjek. Ahogy közeledtem a konyha felé égett szagot éreztem. Azonnal minden álmosság ki ment a szememből. Láttam, hogy Louis mosogat. Biztos, hogy valamit ő csinált megint.

Kinyitottam a hűtőt, kivettem belőle a tejet és önteni akartam magamnak, csak elvették tőlem.

– Túl hideg – tette vissza.

"Éhes vagyok" – toporzékoltam.

– Meg kell tanulnom szájról olvasni – simogatta a nem létező szakállát.

" Még mindig éhes vagyok. Úgy megcsókolnálak, de az orvos tiltja" – vajon ezt érette?

– Mit tilt az orvos? – húzta össze a szemöldökét.

" A lényegről lemaradtál, de mi a reggeli idióta? " – jó volt végre a szemébe mondani amit gondolok.

– Kekszet akarok – jött be Lucifer.

Louis adott neki enni, addig én meg egy almát rágcsáltam.

– Akartam csinálni rántottát, de oda éget – nevetett fel.

Megforgattam a szemem, majd elzavartam Louis a tűzhelytől. Elővettem mindent amit a palacsintához kell. Louis felment, hogy felöltőzőn. Csak akkor tűnt fel, hogy egy száll bokszerben feszít. Egy kicsit nagyon is elszenvedtem a sütéssel, mert csináltam egy elég egyedi darabot is.

– Mik ezek a fenséges illatok – jött le Amy.

Felmutattam neki a művem, majd feldobtam egy másikat.

– Jó reggelt – jött be Liam.

– Vedd fel, mert a végén csak jobban megfázol – jött le Louis a köntösömmel a kézébe.

Felöltöztetett, mint egy kis gyereket, de hiába mondtam neki, hogy egyedül is feltudok öltözni. Nem hallotta.

– Gyógyszer bevetted? – mutatta fel a dobozt.

Megráztam a fejem, mire kivett egy darabot belőle, öntött egy pohár vizet. Elvette tőlem a palacsinta sütőt.

– Amy jól vagy? – kérdezte Louis miközben elzárta a gázt.

– Igen, de miért kérded? – nézett értetlenül

– Mert vörös pöttyök vannak rajtad – mondta, majd letörte az egerem fülét. – Finom.

– Tényleg pöttyös vagy. Gyere megyünk orvoshoz – állt fel Liam és húzta maga után Amyt, aki még kapaszkodott a palacsintájába.

Louis meg én árgus szemekkel néztük, ahogy elhagyják a házat.

Felvettem egy farmert meg egy pólót erre húztam fel egy pulcsit. Nyakam köré tekertem a kedvenc zöld sálam, és leültem a kanapéra. Vártam, hogy Louis találjon valami filmet.
Csak szexre kellesz-t választotta ki.
Nagyon jókat nevetettem rajta, vagy is csak szerettem volna. Hang nem jött ki a torkomon. Amikor meg a pasi adott a csajnak egy csokor répát, Louis féltékeny volt rá. Csak a szemem forgattam és vissza dőltem a mellkasára. Már majdnem elaludtam amikor a telefonom jelzet, hogy smst kaptam.

Gyere gyorsan. Gracenek valami baj van. H

Megmutattam Louisnak. Gyorsan elpakoltunk és már indultunk is a fiúk közös háza felé. Ahogy beléptünk néma csend fogadott. Ahogy mentünk felfele a folyóson Graceba ütköztünk. Kikerült minket, majd meg a fürdő felé.

Beléptünk Harry szobája, és vártuk a magyarázatot. Ahogy beléptünk Harry felénk fordította a gépét.

– Reggel amikor felkeltem, már akkor rosszul volt. Amint eszik valamit azonnal kihányja. Még inni sem akar – olvasta fel Louis. Engem kirázott a hideg.

– Van fogalmad, hogy mit jelent a folyamatos rosszul lét. Mi van ha terhes? Hmm. Na mi van akkor?Hatalmas baj. Még azt sem tudják, hogy jártok, erre már apuka is lettél?

– Nem vagyok terhes Louis – jött be Grace, és már ment is ki.

Elvettem Harrytől a laptopot majd begépeltem, hogy szerintem mi a baja.

– Egy sima gyomor rontás miatt nem kellene ennyire rosszul lennie. Szerintem jobb lenne, ha orvoshoz vinnénk – mondta Louis.

– Nem megyek orvoshoz – nyögte.

20 perc vita után. Szegyén Harry és én. Laptopon nehéz vitatkozni. De meggyőztük Gracet, hogy orvoshoz kell mennie.

Kórházba össze futottunk Limy párossal. Nekik sem rózsás a helyzetük. Amy elkapott valami himlőt és bent kellett maradni pár napig. Felajánlottam Liamnak, hogy segítek elhozni az otthon maradt cuccait. Grace meg annyira kiszáradt, hogy infúziót kötöttek be neki. Harry nem tágított mellőle. Liam meg vissza ment megnézni, hogy Amy hogy van. Nem vártam a hősszerelmesre. Karon ragadtam Louis és kihúztam a kocsihoz.

Szerencsénkre nem volt otthon senki (Amy nekünk adta a kulcsát), így gond nélkül eltudtok hozni a cuccokat amit Amy mondott Liamnek.

Átvittünk mindent hozzánk, majd vissza mentünk a kórházba. Mindenki ott volt.

Mindenki szarul járt ez a kis kiruccanás alatt. Leila köz utált személy lett. Engem is utálnak plusz még nincs hangom. Sőt eltiltottak a pasiktól. Harry is néma lett. Niall és Zayn megfázott. Soffy három helyen törte le a kezét. Grace meg valami szörnyű gyomor rontást kapott el. Amy rózsahimlős lett. Louisnak szinte kiesett az egész szilveszter. Liam meg elhagyta a egyik bőröndjét, még a reptéren. Szerencsétlen társaság, de össze tart.

I. Évad 91. rész 01/07 L

.:: Zoe szemszöge ::.

– Kell valami segítség még? – kérdezte Louis miközben behúzta az utolsó bőröndöt is.

Megráztam a fejem, majd letettem Whiskyt.

Leila nem jött ide, mivel a cuccai már az új háznál voltak. Niallal oda ment.

– Szólj ha segítség kell – mondta, mire elég furcsa képet vágtam. – Akkor írj. Szép álmokat – ölelt magához.

Louis sajnos elment, bár tudom hogy úgy szökött meg Richard elől, hogy engem haza kísérjen. Én meg felcipeltem a bőröndöket.

– Segítség betolakodó – visított Lucifer.

Azonnal oda mentem és láttam, hogy az ajtóban találkozott Whiskyvel. Felvettem a szerencsétlen papagájt, majd agyon dédelgettem. Nem is tudtam hogy hiányozhat egy tollseprű.

– Hiányoztál – mondta miközben fel ült a vállamra.

Megvakartam a fejét, bíztam benne, hogy ennyivel beéri most.

– Miért nem mondatsz semmit? Talán elvitte a cica a nyelved.

– Mert...... nincs.... hangom.... és...... nem..... is..... szabadna..... beszélnem – mondtam szaggatottan és rekedten

– Majd leszek én a hangod – hullámzott a vállamon.

Felmentem a szobámba, Lucifer bementem a helyére. Whisky meg az ágy sarkában aludt.

Lezuhanyoztam, majd felvettem egy bugyit meg egy pólót. Már készültem, hogy befekszek, amikor csengetek. Ránéztem az órámra. Éjfél.

Leballagtam, hogy kitárjam az ajtót a vendégem előtt. Amy jött be rajta és maga után húzta a bőröndjét. A szeme vörös volt a sírástól, és még most is szipogott.

– Maradhatok? – kérdezte, mire csak bólintottam.

Felvittük a vendég szobába a csomagjait, majd leültem az ágyra és vártam, hogy elmondja, hogy mi történt.

– Anya és apa elváltak. Amíg én boldogan töltöm a karácsonyt New Yorkba ők megegyeztek, hogy vállnak. Sőt a papírokat is alá írták. Apa el is költözött a városból és hagyott nekem egy levelet amibe leírja, hogy sajnálja, de nem tudja elviselni anyát. Teljesen kiakadtam és apukámat követeltem, de anya elkezdet velem kiabálni. Hatalmas vita lett belőle, és kijelentettem, hogy ott hagyom. Soha nem megyek vissza. Ő erre, csak kinyitotta az ajtót és azt mondta, hogy holnap délelőtt itthon lesz, hogy elvigyem a cuccaim – szipogta.

Szorosan magamhoz öleltem, és közben írtam, egy smst Liamnak, hogy azonnal jöjjön ide. Nehéz vigasztalni, hogy ha nem szabad beszélnem. Miközben Amy a pólóm áztatta, kivágódott a szoba ajtaja és Liam jött be rajta. Amy amikor meglátta, oda mentem hozzá és megölelte, majd neki is elpanaszolta, hogy mi történt. Magukra hagytam őket és kimentem. Becsuktam az ajtót, majd megindultam a szobám felé.

Az ajtóban egy mellkasnak ütköztem.

– Le írod, hogy mi történt? – kérdezte az akadály.

Leírtam majd nem szóról szóra – már amire emlékszem belőle –, amit Amy mondott, majd feltettem egy kérdést.

– Csak ha nem zavarok.

Megráztam a fejem, mire magához ölelt.

Befeküdtem az ágyba, majd ő is oda búj mellém.

Nem tudtam mi várt rám az elkövetkező néma hónapban. De mindent megteszek, hogy a szikével ne találkozzak. A menekülésben verhetetlenen vagyok. Ha baj volt és nem tudtam megoldani. Leléptem. Idáig bevált. Nem csak az iskola miatt jöttem el Hillsidetől. Elegem volt, hogy anyáék örökösen vitatkoznak. Az elején nem kezeltem jól. Éjszakákat sírtam át miattuk, mert féltem, hogy elválnak. Reggel meg úgy beszélgettek, mintha mi sem történt volna. Engem viselt meg a hangulat változásuk. Nem egyszer volt rá példa. Ahogy elkezdtem a középiskolát, megismerkedtem Leilaval úgy változtam. Jó és rossz értelembe. Végleg eltemettem magamba az érzékeny, síros Zoet. Aki egy rossz szót szóltak hozzá, már menekült is. Most rossz szót szolnak hozzám, vissza beszéltem. Megtanultam anyaék vitáját is kezelni. De nem teljesen. Nem egyszer volt, hogy egyszerűen leléptem a bunkerembe és két napig ki sem jöttem. Vagy elmentem a másik kedvenc helyemre. Ha meg nem volt kedvem én is beszálltam a vitába. A végén, mindenki haragszik mindenkire, ezért elvonultunk a saját szobánkba. Reggelre, meg mint ha a tegnap este csak egy rossz álom volna.

Egy könnycsepp gördült le az arcomon, ahogy vissza gondoltam a múltra. Ha megtehetném sem változtatnék rajta. Mert lehet hogy ha nincsenek a viták, akkor még mindig az a gyenge és szerencsétlen lány lennék, aki nem tudja megvalósítani az álmait. Pedig megtudom, akár a legvadabbakat is.

– Mi a baj? – kérdezte a rekedt hang a hátam mögött.

Legyintettem a kezemmel majd vissza dőltem.

– Nem sírtál volna, hogy ha semmit lenne – puszilt bele a hajamba.

Elővettem a laptopom, majd betöltött, megnyitottam egy szövegszerkesztőt, és kamatoztattam a vakgépelési tehetségemet. 4 perc alatt leírtam, hogy mi is nyomta a lelkem, meg az is oda írtam, hogy aggódok Leila miatt, mert fiatal ahhoz, hogy terhes legyen. Meg Amy teljesen maga alatt volt, és nem tudtam hogy fogja ezt feldolgozni.

– Nyugi minden jól lesz. Csak aludj egy kicsit.

Végül is kényelembe helyzetem magam, majd elnyomott az álom.

I. Évad 90. rész 01/06 N

.:: Zoe szemszöge::.

– Kelj, mert megyünk – bökdösött Louis.

Megráztam a fejem, majd magamra húztam még jobban a takarót.

– Te akartad – mondta Louis és egy könnyed mozdulattal a vállára kapott. Ütögettem a hátát, de nem akart el engedni. Takaró közben végig nálam maradt. Végig cipelt a folyóson, meg az előtéren. Majd beültetett egy taxiba. Kiabálni akartam, csak nem volt hangom. Ahogy beszállt mellém, és lediktálta a címet fejbe csaptam.

– Szépen kértelek, hogy kell fel, de nem csináltad. Szóval ne nézz így te nem fogadtál szót.

„Azért megvárhattad volna, hogy felöltözzek” – ilyenkor kár, hogy nem tud szájról olvasni. Tél volt. Én meg egy száll pizsamába, ami egy hosszabb póló meg egy térdemig érő nadrág. De a póló nagyon cuki, mert P.S. I Love You-s. Még az a szerencsém, hogy egy papucsot felvett mielőtt kiléptünk az ajtón. Magam köré tekertem a takarót.

– Fogalmam sincs, hogy mit mondtál – mondta, amit én már rég tudtam.

Megforgattam a szemem, majd neki dőltem és próbáltam vissza aludni, ami sikerült is.

– Jó reggelt Zoe – mosolygott Louis.

– Hol vagyok? – mondtam annyira halkan, meg rekedten, hogy még én sem értettem.

– A szobába, de öltözz, mert lehet, hogy neked is ugyan az a bajod, mint Harrynek. Meg ne erőltesd, mert csak rosszabb lesz.

Fel ültem és tudatosult velem, hogy az előbbi csak egy álom volt. Még szerencse, akkor tuti, hogy még jobban megfázok. De a pizsama stimmelt. Louis felhúzott az ágyból, majd megindultam, hogy vegyek egy frissítő reggeli zuhanyt. Mire kész lettem Louis hozatott fel reggelit.

– Délután megyünk vissza. Addigra összepakolnak a többiek neked is mi meg meglátogatjuk az orvost.

Felkaptam a ruháimat, majd megettem a reggeleit. Mire végeztem Louis már fuvart is szerzet. 

Amikor megpillantottam a kórházat kirázott a hideg. Mint ha pizsamába lettem volna. Nem akartam kiszállni a kocsiból, de Louis egyszerűen kivett és behúzott maga utána.

– Lo... – próbáltam meg beszélni, de vinnyogásnak hangzott.

– Írd bele a telefonba, de a hangod ne erőltesd – vette ki a zsebéből a készüléket és oda adta nekem.

NEM MEGYEK ORVOSHOZ. Írtam le szépen és tömören a véleményem.

– Jössz és kész – kulcsolta rá az ujjait a kezemre, és úgy tartott, még véletlenül se tudjak meglógni.

Végig húzott a folyóson, majd egy ajtó előtt meg állt. Bekopogott, az ajtó kitárult. Én megindulta a másik irányba. Sajnos Louis volt az erősebb.

– Jó napot – köszönt az orvos, majd helyet foglalt a hatalmas székébe. – Mi a panasza?

– Pár napja elment a hangja, utána még kiabált is rá. Meg a torka is fáj – mondta Louis, miközben leültet az orvossal szembe.

Megvizsgált, és közben erős késztetést éreztem arra, hogy megharapjam, szerintem ha Louis nem fogta volna a kezem, akkor biztos, hogy hagyok rajta egy talán két fognyomot.

– Fertőző torok gyulladás, a hangszálai is begyulladtak. Nincs csókolózás, még puszi se. Minimum két hétig. Jobb ha kerülik egymást, az a biztos. Szexet is jobb lenne a levennék a közös időtöltés listájáról. A vad esti partikat, amin részegre issza magát. Azokat is elfelejtheti. Kb. három de jobb lenne ha négy hétig nem szólalna meg és bevenne ebből minden nap egy szeme.

Louis elvette a gyógyszer. Én meg szellőztettem a torkom.

– Köszönjük, de nem vagyunk együtt – mondta.

– Persze, persze – legyintett. – Csak az utasításokat tartsák be, vagy meg kell műteni. Ha még sem javulna, akkor majd mindenféleképpen menjenek orvoshoz – nyitotta ki az ajtót.

Louis kihúzott rajta, majd felkapott az ölébe, mert a döbbenettől nem tudtam mozogni. Legszívesebben sikítottam volna. Én ugyan be nem fekszek egy kés alá sem. Még a végén teljesen néma leszek.

Beültünk a kocsiba, de Louis nem indította el. Várta a reakciómat.

" Mit képzel magától azt hiszi, hogy járunk. Jó és személy szerint szeretném, mert beléd zúgtam. De attól még ne mondj meg nekem kivel mikor mit csináljak. Meg a műtét. A jó kurva anyát műtse ne engem. Még ha fizetnének sem feküdnék be egy kés alá, hogy megritkítsák a hangszálaimat."

– Jobb? – kérdezte Louis, majd fél karral át ölelt.

Vadul elkezdtem bólogatni, majd vissza dőltem az ülésre és figyeltem az utat. Ahogy megérkeztünk a szálláshoz, már a bőröndök lett vártak. Paul pakolta be őket a kocsiba. Elbúcsúztam papíron Steventől, majd beültem a többiek mellé a kocsiba. Elég szűkösen de elfértünk.

– Mit mondott az orvos? – kérdezte Louistól Leila.

– Hanyagolja a pasikat két hétig és négy hétig ne beszeljen – ismertette velük a történetet Louis.

Többiek jót röhögtek. Én meg Louis csak a szemünket forgattunk.

– Milyen nagy az összhang köztettek – mondta Soffy.

"Össze voltam vele zárva egy szobába. Valami rám ragad, abból amit csinált."

Repülőn mindenki ki dőlt, és átadta magát az álom világnak.

I. Évad 89. rész 01/01 N

.:: Zoe szemszöge::.

– Ezt mivel magyarázzátok? – köszönt Richard.

Egy újságot dobott az asztalra. Hatalmas Piros betűkkel volt fel írva a fő cím. Még a vak is látja. "Zoeis az új párunk!"

– Mi van benne? – kérdezte Grace, miközben, már lapozgatta.

– Az, hogy milyen édesek együtt, meg, hogy Zoe megvédi magát. Akaratos és Louis kordában tarja. Meg, hogy Zoe igazából mit akar Louistól – mondta Richard, úgy hogy egy pillantásra sem méltatott.

– Az ifjú lánynak nem elég a tánccal szerzet hírnév. Többet akar. Úgy akar berobbanni a köztudatba, hogy Louis Tomlinson új barátnője lesz – olvasta fel hangosan Soffy. – De az ifjú pár mellett felbukkan a jól meg szokott Leill párosunk is. Niall barátnője egyre gyakrabban panaszkodik rosszul létre, és a rajongok, megfigyelték, hogy nagyobbodik a hasa. Vajon mi lehet az oka?

– Várom a magyarázatot, mert az vér lázító – fonta maga előtt össze a kezét.

Éppen szólásra nyitottam a számat, amikor valaki, más néven Louis befogja

– Majd én elrendezem – suttogta a fülembe. Kellemetlenül bólintottam egyet, majd leültem a kanapéra.

– Mi az Zoe, talán nincs hozzá fűzni valód? – piszkált Richard.

Minden erőmet össze szedtem és nem reagáltam semmit. A látszat szerint meg leptem. Majd akkor fogom meglepni, amikor kiabálni fogok. Pihentettem a hangom.

– Richard, nincs közöttünk semmit Zoeval.

– Tényleg, pedig szerintem igazat ír az újság. Csak arra kelletek neki, hogy hírnevet szerezzen.

Itt szakadt el a cérna. A nagyon vékony cérna. Amivel akár fel is tudtam volna akasztani Richard-ot.

– Óóó, szóval szerinted én a hírném miatt vagyok velük – szólaltam meg és megkockáztattam, hogy valami lesz a hangommal.

– Igen – állította határozottan. – Louis is csak kihasznál, majd eldob.

– Zoe, ne higgy neki – szólalt meg egy hang mögülem.

– Ne avatkozzatok bele – vágtam hozzájuk a szavakat, majd megint a kedves barátom felé fordultam. Rosszul eset neki, de remélem tudja, hogy egyetlen szavát sem hiszem el. Már rég nem.

– Mi az, Zoe? Talán igazam van?

– Egy valamibe igazad van. Még pedig abba, hogy amit itt az újságba olvastál az vérlázító. De te, nem mond meg nekem, hogy én mit akarok – mutattam magamra, majd rá.

– Pedig pontosan azt teszem. Nem gondolod, hogy micsoda véletlen, hogy a fiúk után jöttél, egy szálloda. Fel akartad magadra hívni a figyelmet.

– Inkább azzal hívnám fel magamra a figyelmet, hogy meg ölök egy menedzsment, mint, hogy én legyek az utálkozások közép pontjába. Így is kapok hideget, meg meleget. De nem érdekelnek. Mert én tudom az igazat, és az nekem épp elég – mondtam, de a végét, már normális hangnembe, mert nagyon kapart a torkom.

– Szerinted ki hinne neked. Senki. Max otthon anyuci, meg apuci. Menj vissza onnan ahonnan jöttél, és hagyj békén a fiúkat.

– Soha az életben nem hallgattam másra. Nem ma és nem itt, főleg nem a te szavadra váltatok ezen. Ha valami nem tetszik, akkor nem kell beszélnünk.

– De kell beszélnünk. Arról, hogy melyik géppel mész vissza, és onnan hogy mész vissza a kicsin városodba.

– Sehogy – nyeltem egy nagyot.

– Ha nem mész el, akkor magam cipelek el.

– Sok szerencsét – ültem le a kanapéra és keresztbe tettem a lábaim.

– Egyszer úgy is el érem amit akarok.

– Ajánlhatok egy létrát, de szerintem akkor is alacsony leszel.

– Csak a hírném hajt – sziszegte a fogai között.

– Téged meg a pénz vágy – morogtam.

– Este hétre legyetek kész. Interjút adtok – fordult el tőlem.

– Milyen kár, hogy nem tudnak, mert betegek így ugrott a terved – tartottam vissza a nevetést, élveztem hogy keresztbe húzhatok neki, pedig csak elmondtam.

– Ki beteg? – fordult körbe, mire Harry, Niall és Zayn feltették a kezüket.

– Mi lett veletek.

– Zayn és Niall megfázott, mert örült rajongók elszedték tőlük a kabátjukat. Harry meg egyszerűen néma – vázolta fel a helyzetet Leila.

Furcsa Leilat kifejezetten kedvelte. Mit fog szólni amikor megtudja, hogy Leila és Niall hamarosan szülök lesznek? Nagy vita lesz az biztos.

– Jó. Akkor meg bejelentitek, hogy nincs semmi közöttetek, meg hogy egy pár nappal további szünetet tartotok.

– Milyen kár, hogy Harry hangjának minimum két hét kell és akkor is rekedt lesz – köszörültem meg a torkom. Ha így folytatom egy hónapra elbúcsúzhatok a hangomtól.

– Te nem tudsz semmit.

– Vidd orvoshoz. Kíváncsi vagyok ő mit mond – halkult el a hangom, majd egyre jobban köhögtem.

– Mi az Zoe. Talán neked is elmegy a hangod.

– Nem, tudod... – kész vége. Üdv egy hónap némaság.

– Meddig leszel néma. Remélem örökre – mosolygott Richard.

Megforgattam a szemem és egyszerűen ott hagytam őket. Bementem a saját szobámba. Ittam egy kis teát. Mire lettem a bögrét elkezdett a telefonom csörögni. Anya hívott. Kinyomtam és írtam neki egy smst, hogy néma a lánya. Nem lepődött meg. Nem ez volt az első esett, amikor télen a némát kellett alakítanom. De ragaszkodott hozzá, hogy minél hamarabb Londonba legyek.

Ahogy abba hagytam anyával a "beszélgetést" elmentem lezuhanyoztam, majd bebújtam az ágyamba.

Este arra ébredtem, hogy Louis bemászik hozzám.

Elővettem egy papírt meg egy tollat.

/Sajnálom, hogy lekiabáltalak./

– Hiszel neki? – kérdezte félénken.

/Soha./

– Köszönöm – feküdt vissza.

I. Évad 88. rész 01/01 N

.:: Zoe szemszöge::.

Reggel annyira fáradt voltam, hogy nem tudtam kinyitna a szemem. A torkom szörnyen fájt, de a fejem sokkal jobban, ha vissza akartam emlékezni az elmúlt estére. Az utolsó emlék képem az volt, hogy a bárban voltunk mind annyian és mindenki ivott. Bevillant még pár kép ahogy vitatkozok a kamerák előtt, meg még egy ahogy Louis és én rohanunk egy lépcsőn felfelé. Melyiken azt már nem tudtam, azt meg főleg, hogy hol is vagyunk most.

Teljesen elzsibbadtak a végtagjaim. Ahogy nyújtózkodtam a kezem bele akadt egy másik kézbe. Fogalmam sincs hogy ki az vagy esetleg mi, de hozzá bújtam, mert szeretett hiányom volt. Ő még közelebb húzott magához. Ahogy beszippantottam az illatát tudtam, hogy ki fekszik mellettem.

– Zoe te vagy? – kérdezte egy álmos hang.

– Ühüm.

– Mi történt este? 

Nem mondtam semmit, csak megvontam a vállam, már majdnem elaludtam amikor Louis felkelt, én meg bedőltem az ágyba. Amikor vissza tért már fel volt rendes ruhába öltözve, a haja vizes volt és egy fájdalom csillapító volt nála meg egy nagy pohár víz.

- Kö... - mondtam, de hang nem jött ki a számon.

Louis nem értett semmit a tátogásomból.

– Nincs hangod? – kérdezte, mire hülyém néztem rá. – Nem szóltam – tette fel védekezően a kezét.

Morogtam egy sort, amin jól szórakozott, majd elmentem nem volt kedvem áztatni magam ezért csak gyorsan lezuhanyoztam. Felvettem egy kényelmes ruhát, tekertem a nyakamra egy sálat és lefeküdtem a kanapéra. Ahogy bekapcsoltam a TVt Louis termett ott két bögre teával. Adtam az arcára egy puszit köszönet képen, majd ő is helyet foglalt mellettem. Együtt néztük az értelmetlenebbnél értelmetlen műsorokat.

Ahogy elmúlt a fejfájásunk, átmentünk a lakosztályba. Mindenki ott volt.

Louis köszönt nekik, én csak integettem.

– Milyen volt az buli? – kérdezte Grace.

– Annyira jó, hogy kiverhetetlen. Kár, hogy az alkoholnak sikerült – mondta Louis, mire páran elmosolyodtak rajta.

– Neked? – fordult felém.

– Neki meg a hangja ment rá – válaszolt helyettem Louis.

– Harrynek sincs hangja. Egy helyen hagytátok el? – kérdezte Soffy.

Felé fordultam és meglátta, hogy szerzet magának egy szép kedves aranyos gipszet. Kapálóztam a kezemmel, de nem érették.

– Tudok szákról olvasni – szólalt meg Soffy.

/Innentől a tátogásokat idéző jelbe teszem./

„ Mi lett a kezeddel?”

– Amikor jöttünk volna vissza leestem a lépcsőn és két helyen megrepedt és két helyen meg eltört.

„ Gratulálok”

– Köszönöm – hajolt meg.

„ Még mi történt?”

– Meséljétek milyen volt a buli – fordította Soffy.

– Jó, Amy nagyon aranyosan tud énekelni halandzsa nyelven, és végig azzal nyúzott, hogy szóljak neked, na feled a táncórákat – mondta Liam.

– Nekünk a romantikázás helyet kórházlátogatást tettünk – válaszolta Zayn.

– Én meg teljesen bepánikoztam a liftben – mondta Grace.

– Mivel szarul voltam kimentünk, Niall elhagyta a kabátját, ezért haza jöttünk, addigra sikeresen megfázott, de még Zayn is taknyos – jegyezte meg Leila.

„ Még valami?”

– Más nincs, vagy valaki? – nézett körbe.

Nem jött válasz. Bekapcsoltuk a Tvt és mindenki a képernyőt figyelte. Éppen a sztárhírek kezdődtek.

– Köszöntöm kedves nézőinket. Bizton állíthatjuk, hogy a híres maszkos táncos Zoe Samantha Goldenwin, és a világszerte ismert fiú banda a(z) One Direction énekese Louis William Tomlinson között nem csak barátság van. Amióta New Yorkbe jöttek Zoe és Louis minden szabad idejét együtt töltötték. A nagy leleplezésen kiderült, hogy Louis végig tudta kit is rejt az álarc. Felkerestük Eleanor, Louis volt barátnőjét, akivel Zoe érkezése előtt szakított. Eleanor azt nyilatkozta, hogy azért szakítanak, mert Louis mást szeret. Mi csoda véletlen másnap leszállt a gép amivel Zoe utazott. Zoe volt barátjával is felvettük a kapcsolatot. Mint kiderült ő újra össze akart jönni a világhírű táncossal, csak elutasította egy olyan indokkal, hogy az ő szíve más után epekedik. Még az nap találkozott Louissal. Véletlen vagy nem? Felkerestük még Zoe párját Denis Adam Redwayt. Hiába kérdeztük a társáról, csak annyit mondott, hogy egy konfliktus miatt megszakították egy időre a kapcsolatot. Nem tudom milyen komoly a baj, hogy több mint öt év szoros barátság után vége. Akármi is van a két fiatal között hamarosan kiderítsük, és azonnal hozzuk a fejleményeket. Viszlát – kezdődött a reklám.

– Ebben benne vagytok nyakig – szólalt meg Zayn.

– Mi igaz ebből? – kérdezte Leila.

– Semmi – mondta Louis.

„Annyi, hogy Bradnak azt hazudtam. hogy azért nem jövök vele újra össze, mert mást szeretek. Hátha leszáll rólam. Nem jött be.”

Kitárgyaltok az esetet. Mindenki a saját dolgát csinálta, amikor kicsapódott az ajtó.

I. Évad 87. rész 12/31-01/01 N

.:: Amy szemszöge ::.

Liamet végre rá tudtam venni, hogy táncoljon velem, addig akartam vele táncolni míg le nem szakad mind a két lábunk.

– Megkérhetlek valamire? – mondtam neki miközben a kezemet a nyakára fontam.

– Bármire – suttogta a fülembe, és a kezeit a derekamra tette.

– Szólj nekem, hogy követeljem az órákat Zoetól.

– Örülni fog neked – puszilt bele a hajamba.

– Elvállalta bár lehet, hogy csak azért mert sokat ivott. Nem tudom.

– Nem csak ő ivott sokat.

– Miért? – kérdeztem vissza, de azonnal megkaptam a válasz a gyomromtól.

Gyorsan szaladtam a mosdóhoz, hogy könnyítsek magamon. Meglepetésemre, amikor kijöttem a fülkéből Liammal találtam szembe magam.

– Jobban vagy? – tartott egy törölközött felém.

– Egy kicsivel.

– Ezentúl nem engedem, hogy ennyit igyál – csóválta meg a fejét.

– Igen is apuci – tisztelegtem.

– Keresek valakit és szólok nekik, hogy mi haza mentünk.

– De még csak most kezdtem el bulizni.

– Hát kisasszony a bulinak vége – mondta, majd megragadta a karom.

Felvettük a kabátunkat, és szemével a tömeget vizslattam, bíztam benne hogy meglátok valakit, ezzel el tudom érni, hogy még maradjunk egy kicsit.

– Mindjárt jövök, maradj ülve – mondta komolyan, mire én csak bólintottam.

Liam elvegyült a tömegbe, én meg leültem a székre, és onnan figyeltem a táncolok hatalmas tömegét. Mellém jött egy velem egy idős csaj. Akin ízléstelenül rövid ruha volt és a szőke haja rátapadt a fejére, az izzadságtól.

– Szia, te is himlős vagy, és azért zártak ki? – bökdösött.

– Nem – húztam arrébb a székem.

– Akkor mit keresel itt? – jött utánam.

– Várom a barátom – fogtam meg a széket és mentem arrébb.

– Ki a barátod? – követett.

Megfogtam a széket és megingtam vele a táncparkett közepére, ott bele ütköztem Liamba.

– Nem azt mondtam, hogy maradj ülve? – kérdezte.

– De én ülök – mondtam durcásan.

– Jobb ha megyünk – fogta meg a kezem és másikkal a széket vitte.

– Ha fel ülök rá, akkor eltudsz vinni.

– Tudok jobbat – tette le a széket.

Felkapott a karjába, majd úgy vitt ki a taxihoz, ami ránk várt. Beültetett a kocsiba, majd bediktálta a címet. Az egész város fény árba úszott. Minden csodás volt.

– Boldog új évet – csókolt meg Liam.

– Neked is – bújtam bele még jobban az ölébe.

Lecsuktam a szemeim és élveztem, ahogy Liam átölt. Éreztem, hogy meg állt a kocsi, de erőm nem volt, hogy fel keljek, így Liamnak kellent felvinnie a szobába. Ahogy letett az ágyra, minden elsötétült. Nem is tudtam hogy ennyire fáradt voltam.

I. Évad 86. rész 12/31-01/01 N

.:: Soffy szemszöge ::.

Zaynnel a színpad közepén táncoltunk. Éppen meg akartam húzni az üveg tartalmát, ami a kezemben volt amikor ő hirtelen kikapta.

– Mára elég volt – tette le az asztalra.

– Jó – szomorodtam el.

A kezét csípőmre tette és így ringatóztunk a pörgős számra.

– Akarlak – suttogta a fülem.

– Akkor meg miért vagyunk itt? – kérdeztem, miközben egy kicsit eltoltam magamtól, hogy bele tudjak nézni a szemébe.

– Mert mind a ketten részegek vagyunk.

– Nem találták fel még a taxit? – tettem csípőre a kezem.

Felnevetett, majd elkezdett húzni. Én bementem, hogy kivegyem a kabátokat, de az pultos csaj azt mondja, hogy Zayn kabátját valami ugráló őrült csaj elvitte az visítva, hogy: ,,Zayn az enyém vagy, örökre" Nem kérdeztem többet, mert azonnal tudtam, hogy azt a kabátot, már soha nem látjuk viszont, csak az a kérdés, hogy szerezték meg. Már kezdek félni a rajongóktól. Ki is rázott a hideg.

Zayn kint egy kocsinak támaszkodva várt. Kinyitotta nekem a kocsit, majd becsukta utánam.

Figyeltem az ablakon kifelé, közben meg hallgattam a sofőr mérgelődését, hogy rossz a forgalom, meg dugó volt. Szerencsére nem tartott sokáig eljutni a szállodába. Csak egy óra. Mint kiderült a dugót egy defektes taxi okozta.

Ahogy be léptünk az előtérbe láttam, ahogy a lift bezárul.

– Gyalog kell mennünk – mondtam.

– Miért?

– A lift foglalt – vontam meg a vállam és indultam meg felfelé.

Éppen a hetedik foknál jártam, amikor megcsúsztam és végig gurultam a lépcsőn.

– Soffy jól vagy? – guggolt le mellém Zayn.

– Nem a legjobban kicsit fáj a kezem – emeltem fel a jobb karom.

– Megyünk az orvoshoz – mondta és már vette elő is a telefonját.

Meglepetésemre nem taxi várt kint hanem Paul. Kinyitotta a kocsit, közben gratulált, hogy leestem.

A kórházhoz érve kirázott a hideg. Utálom az orvosokat, meg ha gyógyszert eszek, csak rosszabbul vagyok. Nem hatnak semmit.

Mint kiderült sikeresen eltörtem két helyen a kezem, de még ráadásnak egy helyen meg is reped.

Gipszbe tették, majd egy boldog új évet kívántak. Remélem nem igaz a mondás amit csinálsz az év első percébe azt fogod szinte egész évbe.

Ahogy beszálltam a kocsiba, meg akadt a szemem egy filctollon. Felkaptam és alkotni kezdtem. Kedvenc énekesem színészeim névét írtam rá, meg néhol apróbb rajzokat is csináltam. Nagyon jól elvoltam az út alatt, úgy kellet kiráncigálni a kocsiból, mivel szerintem még nem volt kész a művem.

Zaynnek könyörögnöm kellett, hogy alá írja, de nem tudott nekem ellen állni. 

Büszke voltam a művemre.

Beszálltunk a lift, majd neki dőltem Zaynnek, mert ott helyben el tudtam volna aludni. Megváltás volt a csengő, ami jelezte, hogy megérkeztünk. Az első utam az ágyba vezetett, úgy ahogy voltam bele dőltem. Még éreztem, hogy Zayn lehámozza rólam a ruhámat, de olyan gyenge voltam, hogy nem volt erőm segíteni neki. Utána meg csak köhögést hallok. 

I. Évad 85. rész 12/31-01/01 N

.:: Grace szemszöge ::.
(+18)

Három kezem nem tudnám megszámolni, hogy hány kört ittunk, de szerintem senki nincs ezzel tisztába, vagy is azzal, hogy miből mennyit ivott. Leila és Liam röhögött rajtunk meg a szenvedésünkön. Harry meg ott panaszkodott, hogy fél, hogy valami jó képű csávó lecsapj engem az ő kezéről. Louis messze volt, így nem hallottam, mit motyog, de Zoe fejéből ítélve örülök. Zoffy páros jól elvolt, mind a ketten egymásnak magyarázták a dolgokat, teljesen mást. Niall meg össze-vissza mondogatta, hogy fogja hívni a kutyáját, csak tudnám milyen ebről beszélt.

Már megint oda jött egy csaj – ez ma már a sokadik – és Harryt akarta leszólítani. Még ő volt felháborodva, hogy majd nem lehet rólam levakarni a pasikat. Tévedett róla a csajokat leszedni lehetetlen.

– Zoe szeretsz? – kérdezte Amy.

– Mit kell csinálnom? – ivott bele az italába.

– Taníts meg táncolni.

– Ha nem felejtem el akkor megtanítalak – mondta Zoe.

Örömében tapsikolt majd elrángatta Liamet táncolni. Nem kellet sok idő és én is magam után húztam Harryt.

– Menj innen – szólt egy srácnak aki mögém lépet.

– Nyugi. Élvezd a bulit.

– Én mást csinálnák máshol – suttogta a fülembe, miközben a kezeit a derekamra csúsztatta.

– Hol és mit? – karoltam bele a nyakába.

– A hotelbe újra meg akarom nézni a tetkód a hátadon – puszilta meg az arcom.

– Én inkább levetném.

– Miért, nekem tetszik – csókolgatta a nyakam.

– Csak neked – fordultam vele szembe.

– Menjünk el – morogta a fülembe.

– Talán kanos vagy? – nevettem a kijelentésemen.

– Igen – fogta meg a kezem és elkezdett kifelé húzni.

Felvettük a kabátjainkat, Harry leintett egy taxit. Lediktálta a címet. Közben végig a combom simogatta. Lefogtam a kezét, mielőtt valami olyan helyre tévedett volna amit itt nem szeretnék.

Ahogy kiszálltunk Harry fizetett, addig én megindultam. A lift mellet bevártam. Ahogy beszálltunk elkezdett egy dalt halkan dúdolni.

I still hear your voice when you sleep next to me

I still feel your touch in my dreams

Forgive me my weakness, but I don't know why

Without you it's hard to survive

'Cause everytime we touch, I get this feeling

And everytime we kiss, I swear I could fly

Can't you feel my heart beat fast?

I want this to last

I need you by my side

‘Cause everytime we touch, I feel the static

And everytime we kiss, I reach for the sky

Can't you hear my heart beat so?

I can't let you go

I want you in my life

– Hála istennek – örültem meg amint a biztos talajon voltunk.

Harry kutakodott a zsebébe, majd elő vette a kulcsot. Nem sikerült neki elsőre a lyukba találni, csak másodikra.

– Nincs lyuk érzéked – cukkoltam a göndörkét, amin én nagyon jól szórakoztam, de ő nem élvezte annyira.

– Máskor nem ezt mondod – zárta vissza az ajtót.

Neki nyomott a falnak, majd azonnal elkezdte lehámozni rólam a ruhát.

– Még mindig túl rövid – suttogta a fülembe, majd messzire hajította.

Felkapott az ölébe, majd az ágyig elvitt, közben lehúztam a nadrágját. Ahogy letett az ágyra, úgy szabadult meg a pólójától is. Végig simítottam a hasán, majd levezettem a kezem a férfiasságára.

– De kis tüzes lettél – csókolta a nyakam.

Letépte rólam a bugyit, meg a melltartót, majd magáról is leszedte a boxert.

– Bánom, hogy nem tartottam meg a bilincseket – fogta meg a kezem és a fejem fölé tartotta.

– Késő bánat – haraptam bele a nyakába, mire egy állati morgás hagyta el a száját.

Nem habozott, azonnal belém helyezte méretes férfiasságát. A fájdalomtól és az élvezettől felnyögtem. Várt egy kicsit, majd elkezdett bennem mozogni, ezzel a gyönyör olyan kapujába juttatott amiről nem is hittem hogy ennyire intenzív lehet.

– Harry – nyögtem a nevét, minden egyes lökéstél.

Nem kellett sok és a csúcsra jutottam, ahogy én elmentem Harry is belém élvezet. Még szerencse, hogy szedek bogyókat, így nyugodtabb vagyok.

Harry kicsúszott belőlem, majd a mellkasára húzott, és a hajam simogatta.

– Tudtad, hogy amit az új év első percében csinálsz, az fogod egész életedbe? – kérdezte.

– Fárasztó, és izgalmas év elé nézünk – csókoltam meg.

Felnevetett, majd jobban ránk húzta a takarót. Halkan dúdolt egy számot, de nem ismertem fel. A legjobb a védelmező karjai közt aludni. Ilyenkor elkerülnek a rémálmok.