I. Édad 73. rész 12/27 N

.:: Louis Szemszöge ::.

– Na milyen volt? – kérdezte Soffy már a kocsiba.

– Nem tudom honnan, de ismerem – mondtam ki.

A maszk mögül leskelődő, igéző barna szeme, amit soha nem feledek. Tudom, hogy már valahol láttam, de hol? A kecses mozgás is ismerős, de kinél láttam. A határozott válasz, de hol találkoztam már vele? Miért vagyok ilyen hülye, hogy nem jövök rá?

– Louis megérkeztünk – lóbálta a kezét a szemem előtt Zayn.

Ahogy beléptünk a szállodába, az egyik recepciós oda adott egy borítékot nekem.

– Zoe kisasszony küldi – ment vissza a helyére.

A borítékban egy kulcs volt, amit még annyira sem értettem. Miért adja nekem borítékba, amikor elkérhetem a recepcióstól is? 

– Ez meg mi? – kérdezte Zayn miközben elvette.

– A szobakulcsunk – vontam meg a vállam és zsebre tettem.

– Minek adta oda a szoba kulcsot, bármikor elkérheted? – mondta Leila.

– Nem adják ki a kulcsot senkinek sem – válaszolt rá Harry.

– Hisz szobatársak vagytok.

– Attól még csak Zoenak adják oda – mondta Zayn.

– Én ezt nem értem – rázta meg a fejét Grace.

Elmagyaráztunk neki, hogy miért mindig Zoenak adják csak oda a kulcsot. Nagyon csodálkoztak mikor teljesen megértették a szoba lényegét.

– Mennyin titka van még? – tette fel a költi kérdést Leila.

– Sok – mondta egy hang mögülünk.

Oda fordultam és egy számunkra idegen fiú nézett vissza rám az ajtó félfának dőlve. Próbált menőnek tűnni az össze-vissza hajával, meg a hanyag stílusával, de nem sikerült neki.

– Ki vagy te? – tette fel azt a kérdést Niall, amire mindenki tudni akart azonnal.

– Denis Redway.

– Óóó a titokzatos ismerős – mondtam össze szűkölt szemekkel, hűvös hangnemben.

– A dalos pacsirták, meg a barátnők – mondta ugyan abba a hangnembe mint én.

Éppen válaszolni akartam, amikor egy kalap repült neki Denis fejének. Ami nem kicsit fejbe vágta.

– Legközelebb pontosabb leszek – mondta Zoe, majd mint ha mi sem történt volna felvette a kalapját és ment tovább.

– Nem vársz meg? – szaladt utána Denis.

– Nem, maradsz és elgondolkozol, hogy mit tettél ma, meg a fiúkat is, hogy hívtad? – csapta be az ajtót.

– Nők – sóhajtott fel, miközben megrázta a fejét.

– Na jó, utána megyek – indult meg Leila, de Niall vissza fogta.

– Nem ismered New Yorkot, meg nem tesz jött nektek, hogy ha eltévedsz – mondta miközben magához ölelte.

– Ki ismeri New Yorkot? – nézett körbe Leila.

– Annyira mint Zoe senki – motyogta Denis.

– Nem hiszem, nem ide valósí – morogta.

– Nem is az egészet ismeri, hanem a környéket, de jobban mint én – mondta.

– Miért mert te ide valósí vagy? – kérdezte Harry.

– Nem, de többet vagyok itt az iskola miatt, amúgy én is Hillsideben laktam.

– Soha nem láttalak – gondolkodott Leila.

– De találkoztál is velem nem egyszer, csak nem tudtad, hogy ki vagyok, de én megyek, Sziasztok, holnap még látjuk egymást – ment ki az ajtón.

– Ez egyre furább – mondta Amy.

– Nagyon – értett vele egyet Liam.

– Már azon sem lepődnék meg, hogy ha kiderülni, hogy ez a valaki gyilkos – mondta Soffy.

– Asszem én sem – nyomta meg a lift gombot Grace.

A fölfele után csendben telt csak a lift zenét lehetett hallani, ami nem volt mást mint a One Way Or Another. Előkaptam a kulcsom a zsebemből, majd kinyitottam az ajtót. Ott velem együtt mindenki döbbenten nézte az elé táruló jelenetet.