I. Évad 60. rész 11/28 L

.:: Zoe szemszöge ::.

Ott hagytam őket a gondolataikkal. Felmentem a saját szobámba. Ledobáltam magamról a ruháimat, majd beálltam a zuhany alá. Egy perce állhattam bent amikor hallom, hogy dörömbölnek az ajtón.

– Gyere be! – kiabáltam ki.

Lemostam magamról a szappant, majd felvettem a bugyim meg az alvós ruhámat. Ami egy nagy póló. Felvettem a köntöst, majd vissza mentem a szobámba. Harry az ágyban feküdt és Nejivel játszott.

– Milyen az új csajod az ágyba? – kérdeztem miközben adtam Lucifernek enni.

– Nem rossz, de sóvárgok az igazi után. 

– Nekem mondod. Mind a ketten kurva szar helyzetben vagyunk. És szépen fogalmaztam.

– Ha ez szép akkor nem akarom tudni, hogy mi a csúnya.

– Elmondhatom, de ez biztos, hogy csak a kötőszavakat nem kell kisípolni.

– Elég nekem a szép.

– Mi lesz velem két hónapig nélküle? – kérdeztem miközben bele dőltem az ágyba.

– Szerinted nekem jobb? – kérdezte miközben kitette Neji-t.

– Nem baj december 17.-től egészen január 7.-ig boldogítalak titeket.

– Az meg hogy?

– Én mindenféleképpen ott lettem volna karácsonykor. Egy ígéretet tartok be egy kedves ismerősömnek. Így legalább nem lesz gond, hogy nem tudom felköszönteni Louis szülinapja alkalmával.

– Ki tud róla, hogy hamarabb jössz?

– Szerinted.

– Gondolom ne mondjam tovább.

– Már gyakorlott vagy benne, de van egy jó hírem.

– Kinek jó?

– Neked.

– Akkor hallgatlak – könyökölt fel.

– Van öt bomba biztos tervem.

– Öt? – pillantott rám csodálkozva.

– Igen, ha egy csődöt mondta van tartalék, de az ötödik egy kicsit durva.

– Nem akarom tudni.

– Kár pedig elmondtam volna, szerintem röhögtél volna.

– De mi van akkor, hogy ha egyik sem válik be.

– A hatodikat nem akartam felhozni, mert az egy kicsit nagyon – próbáltam megtalálni a tökéletes kifejezést –, nem találok rá szavakat.

– Jó elhiszem. Csak ne essen baja senkinek.

– Most ugrott az ötödik terv miszerint kinyírom. Jó, nem bántom – forgattam a szemem.

– Te csak maradj csöndbe, én mennyit szenvedek, hogy sikerüljön.

– Mert nekem könnyebb. Te csak beszél én meg tervezgetek, még dőlésszöget is ki kell számolnom. Szóval nekem nehezebb.

– Mihez dőlésszög? – nézett értetlenül.

– Az elsőhöz. Nem mindegy, hogy-hogy dől az áldozat, ha rossz helyre esik akkor egy terv kilőve, főleg, hogy az első több lépéses.

– Majd értesítsd, hogy ha sikerült.

– Nyugi te leszel a ötödik aki megtudja.

– Miért csak ötödik? – tette a fejét a kezeire.

– Mert először a lányoknak kell a hírt megtudniuk.

– Női logika – forgatta a szemét.

– Én azzal nem rendelkezem.

– Tudom, neked valami extra különleges van.

– Óóó és még csak a felét tudod.

– Már most félek.

– Félj, kérsz teát? – kérdeztem miközben nagy nehezen felkeltem az ágyból.

– Igen, csak nem mérgezd meg.

– Most elrontod a meglepetést.

Letotyogtam a lépcsőn majd célba vettem a konyhát ahonnan hangok szűrődtek ki.

– Tuti, hogy testvérek – mondta Soffy.

– Zoenak nincs testvére – rázta a fejét Leila.

– De gondoljatok bele. Mi lehet az a titok amit nem mondanak el senkinek – érvelt Soffy.

– Ugye tudod, hogy ez lehetetlen – a hangján hallottam, hogy mennyire unja már ezt a vitát.

– Nem is tudom milyen lenne már egy báty – mondtam miközben bementem.

Ledöbbentek, hogy bent voltak és hallgattam a beszélgetésüket. Nem foglalkoztam velük. Megcsináltam a  teákat és visszamentem a szobába.

– Szia bátyuskám, hogy vagy. Mi történt veled az elmúlt pár percben? – adtam oda neki az italt.

– Semmi, de miért is hívsz így.

– A lentiek azt hiszi, hogy az a titkunk, hogy testvérek vagyunk – mondtam.

– Hát húgi. Üdv a családba – nevetett fel.

– De jó nekem. Zoe Samantha Styles. Nem Goldenwin jobban tetszik. Te jössz a mi családunkba.

– Harold Edward Goldenwin. Nem hangzik jól.

– Akkor a név marad – mondtam majd befeküdtem az ágyba.

– Jó éjt húgi – mondta miközben lekapcsolta a lámpát.

– Neked is bátyus.

Nem kellett sok és már Harry el is aludt. Mi lesz velem ez a öt idióta nélkül. Egy hetet is alig bírtam ki, hogy ne lássam Louist, de egy hónap. Bele fogok őrülni.