I. Évad 32. rész 09/08 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

Reggel a kanapén ébredtem Louissal ölelkezve. Harry szemközti kanakép feküdt ruha nélkül, az egyetlen szerencsém volt, hogy a hasán feküdt. Kikerekedett szemekkel néztem.

Ugyan mi történt este, hogy Harry pucéran fekszik szembe velem, még szerencse, hogy nem láttam semmit. Rádobtam egy pokrócot majd elkezdtem forgolódni mire Louis felriadt.

– Hol vagyok? – kérdezte miközben fogta a fejét.

– Nálunk – másztam át rajta, hogy eljussak a konyhába, ahol a fájdalom csillapító van.

– Hogy kerültünk ide? – kérdezte Louis.

– Ne tőlem kérdezd – segítettem fel az ágyról, mert nem tudott lábra állni. Harryt hagytuk aludni. Elmentünk a konyhába és egy fájdalom csillapító meg egy pohár víz mellett gondolkoztunk azon, hogy mi is történt.

– Hogy kerültünk vissza? – kérdeztem már sokadszorra.

– Nem tudom, Harrynek van valami tippje szerinted? – kérdezte tőlem.

– Szerintem azt sem tudja, hol vannak a ruhái.

– Miért nincsenek rajta?

– Nincsenek rajta, csak letakartam – kezdtem el gondolkodni, hogy mi is történt a bulin meg úgy mindenen, mire hirtelen minden beugrott.

”– Azt, hogy Eleanorral két hete szakítottam és még nem hoztuk nyilvánosságra, majd jövő héten hétfőn, és nem szeretném ha az újságok azzal lennének tele, hogy Louis megcsalja a barátnőjét meg hasonlok – válaszolt.

– Szívás lehet sztárnak lenni, nincs magán életed, meg minden hova követnek – néztem rá.

– Szerencsénk van, akkor nem vesznek észre. Megyünk táncolni? – nyújtott a kezét.

– Mehetünk – fogadtam el.

Behúzott a táncberket közepére és elkezdtünk táncolni. Kifáradtunk a mozgásba ezért vissza akartunk menni a helyünkre, de Harry ott csókolózott egy lánnyal. Nem akartuk zavarni a smárolásukat ezért kerestünk egy másik asztalt. Louis hozott innivalót, de alkohol mentes volt mindkettőnknek.

– Nem úgy volt, hogy elmennek? – kérdeztem miközben megittam a koktélomat.

– De nem is értem, miért vannak még itt.

– Mindegy engem nem zavar – vontam meg a vállam.

Mivel fáradtak voltunk nem mentünk vissza táncolni hanem ott maradtunk beszélgetni.

– Nem értem minek hagytuk magunkat rábeszélni arra, hogy ide jöjjünk – intettem le a pincért, most nem alkohol menteset rendeltünk.

– Holnap majd csodálhatjuk a címlapokat ahogy Harry kavar egy lánnyal, csodálatos lesz Paul leszedi a fejünket – rázta a fejét Louis.

– Nekem szerencsém van Leila nincs otthon így senki nem tol le, hogy mit csináltam.

– Mázlista. Nem megyünk, mert nekem nincs kedvem nézni ahogy Harry ott nyáladzik a csajjal.

– Egyet értek, de azért szóljunk neki, hogy ne keressen mert elmegyünk – indultam meg.

Oda értem és egy kicsit rosszul lettem a csajtól akit kinézett magának.

– Harry drága ez a kis ribanc ki aki idejött – mutatott rám a csajszi.

– Ki? – fordult meg. – Zoe.

– Ismered? – nyávogta. 

– Igen a barátom.

– Akkor én itt sem vagyok – kelt fel Harry öléből és seggét rázva tovább ment.

– Csak jöttem szólni, hogy mi megyünk, mert unjuk magunkat – mondtam a hoppon maradt Rómeónak.

– Rendben, majd megyek. Sziasztok! – már indult is meg a cicababa után.

Visszasétáltam Louishoz és mondtam neki, hogy hívjon taxit. Kint vártuk a taxit és Tommo szórakoztatott a fárasztó vicceivel amitől már a hajamat téptem. Megváltás volt amikor a taxi megérkezett. Beszálltunk, lediktáltuk a címet és már indította is a sofőr a motort. Kiszálltam Louis fizetett, addig én kinyitottam az ajtót.  Bementünk a nappaliba és befészkeltük magunkat a kanapéra. 

– Mit csinálunk? – kérdezte.

– Semmit pihenjünk fárad vagyok. 

– Én elmegyek és átöltözök – szólaltam meg pár perc után.

– Kell segítség? – kérdezte.

– Nem – felmentem, ledobtam magamról a ruhát majd felvettem egy pólót meg egy rövid nadrágot és vissza mentem a nappaliba.

– Gyors voltál – mondta miközben eldőlt a kanapén és a fejét az ölembe ejtette.

– Köszönöm –  válaszoltam és elkezdtem birizgálni a haját.

– Harryt megvárjuk? – csukta be a szemét.

– Jobb ha megvárjuk ki tudja mit csinál, főleg, hogy be van rúgva.

– Milyen anyáskodó lettél.

– Valakinek muszáj.

– Kapok jó éjt puszit? – nézett kisfiúsan.

– Majd meglátom, hogy jól viselkedsz-e? – mosolyogtam gonoszul.

– Én jól viselkedem – ült fel, hogy a szemembe nézzen.

– Persze, kivétel a mindig – álltam fel és indultam meg a konyhába.

– Hova megyünk? – jött szorosan mellettem Louis.

– Iszok egy kakaót. Kérsz? – fordultam vele szembe.

 – Igen. 

Megcsináltam az kakaót tele pillecukorral, meg tejszínhabbal. Oda adtam Louisnak majd felültem a pultra és ott szürcsöltem az italomat, szembe velem Louis foglalat helyet a széken. Csendben ittuk meg az italunkat. 

Leakartam szállni a pultról, hogy elmossam a poharakat, de Louis nem engedte.

– Tommo engedj le – kérleltem szépen.

– Még nem kaptam jó éjt puszit – mosolygott.

– Ha nem engedsz le akkor nem is kapsz – fenyegettem.

– Én tudok jobbat – lépet a lábaim közé.

– Miben sántikálsz Tomlinson? – kérdeztem tőle.

– Semmi rosszban.

– Ismerem azt a nézés, szóval ez nem jött be.

– De még bejöhet – jött közelebb egészen addig amíg a konyha pult engedte.

– Mit tervezel? – néztem rá.

– Jó éjt puszimat kérem.

– Persze, csak puszi – húztam össze a szememet. Részegen elviselhetetlen vagyok, mindenbe beleköttök, meg minden hülyeséget megcsinálok, jobb, ha erről senki nem tud.

– Nem, de attól kérem – hajolt oda az arcomhoz és a homlokát neki támasztotta az enyémnek.
Hagytam magam a kísértésnek és egy apró puszit nyomtam a szájára. De neki nem volt elég. Megfogta a lábamat, a másikat simogatta. A kezemmel a nyakát meg a haját kezdetem el birizgálni. Az ajkain még éreztem a forró csokit mitől mosolyognom kellet. Nyelvével megnyalta az alsó ajkam, bejutásért könyörgött. Mivel elég makacs vagyok alapból is, meg részegen még rosszabb vagyok ezért nem engedtem meg neki, hanem jobban idegeire mentem azzal, hogy az ajkába haraptam. Erre a lépésemre lemordult. Belátta, hogy nehéz engem meggyőzni ezért az ajkaimról áttért a nyakamra. Hátra hajtottam a fejem és élveztem a pillanatot, ami nem tarot sokáig, mert megszólalt a csengő.

Leugrottam a pultról, majd nyitottam az ajtót a gatyában álló Stylesnek.

– Mi az Hazza annyira jó volt a csaj, hogy még a ruháidat is letépte? – kérdeztem tőle.

– Nem, hanem egyszerűen kivágott – szomorodott el.

– Semmi baj, majd keresel másikat – vigasztalta Louis.

A válasz hallatán megforgattam a szemem majd röhögve bementem a nappaliba, hogy lefeküdjek. Túl fáradt voltam ahhoz, hogy még lépcsőzzek, egyszerűen ledőltem az első kanapéra. Onnantól minden elsötétült.”

Minden beugrott tegnap estével kapcsolatba, most már tudom hol van Hazza ruhája legalább.

– Mire jutottál? – kérdezi Louis.

– Beugrott minden.

– Nekem is.

– Jössz? – kérdeztem miközben megindultam fele, hogy végre a saját ágyamba aludjak egy jót és ne ébredjek meztelen pasi mellett.

– Hova megyünk? – jött utánam.

– Magára hagyjuk Harry, de miután elaludtam mi volt? – nyitottam a szobám ajtaját.

– Nem sokkal utánad én is aludtam és csak Harry maradt fent egyedül. Amikor lefeküdtem még volt rajta alsó gatya.

Ledobtam magamról a pólót meg a rövidnadrágot, amit Louis kikerekedett szemekkel nézett, majd befészkeltem magam az ágyba.

– Nem hiszem, hogy még nem láttál melltartóban meg bugyiban szóval ne vágj ilyen képet – szóltam rá a takaró alól.

– Csak váratlanul ért.

Éreztem, hogy mellettem besüpped a matrac, ezek szerint végre fel tudta fogni amit látott. Hátulról átölelte a derekam és az arcát belefúrta a nyakamba.

– Édes álmokat – motyogta a hajamba.

– Neked is – válaszoltam már fél komásan.

Nem értem mi van, közöttünk az egyik pillanatban mintha barátok lennénk, a másikba csókolózunk. Ha így halad a végén bele szeretek és én is beleesek a gödörbe, amiből már egyszer kimásztam. Meg kell húzni a határokat mielőtt csak rosszabb lesz a helyzet. Ezekkel a gondolatokkal aludtam el.