I. Évad 20. rész 09/03 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

Oda mentem hozzájuk és sorban megöleltem őket. Nem estem fel semmiben sőt meg megkapaszkodni is alig kellett. Ez az első igazi részegedésem, nem fogok rá sokáig emlékezni.

– Mennyit ittatok? – kérdezte Niall miközben be jöttünk a nappaliba, ami most tánc parkettnek szolgált.

– NIALL! – kiabálta Leila miközben megindult felénk. Nem jutott messzire, mert megbotlott és ha Liam nem kapja el akkor megölelte volna a padlót.

– Jól vagy? – kérdeztük miközben lábra állítottuk.

– Persze, csak megszédültem.

– Több szódával – mosolyogtam gonoszul.

– Én legalább nem töményem iszom.

– Igaz.

– Köszönöm – fogtam meg Niall kezét és indultak meg a medence irányába.

Szétszéledtünk, mindenki más fel ment. Én személy szerint a nappali közepén lyukadtam ki.

– Azon az ajtón tényleg a(z) One Direction jött be? – kezdett el Grace mutogatni a konyha felé, miközben az ajtó az ellentétes irányba van.

– Nem csak sokat ittál.

– Nem tuti, hogy ők azok.
– Mennyit is ittál?

– Sokat, de azok ott akkor is ők.

– Képzelődsz. Tuti nincs itt egy híres banda.

– Akkor sem hiszek neked – mondta össze szűkölt szemekkel.

– Én is szeretlek – mondtam majd elment.

Elmentem a kanapéhoz és leültem rá, mondván, hogy kell egy kis nyugalom. Túlságosan kavarogtam körülöttem a gondolatok, meg a saját lábamon alig tudtam megállni.

– Zoe, Zoe, Zoe! – rohant oda Amy mint egy idióta.
– Mi gyulladt ki? – ugrottam fel a kanapéról.

– Semmi, de itt van a(z) One Direction – mondta, mire vissza ültem a kanapéra.

– Nyugi csak képzelődsz.

– Tuti nem, megböktem Liam-ot és azt válaszolta idézem " ne bökdös".

– Biztos csak egy másik kopasszal keverted.

– Liam nem is kopasz, amúgy is felismerem az uram.

– Akkor kevés hajú. De tuti csak sokat ittál, és Danielle a barátnője – álltam fel.

– Lehet, de Liam akkor is hozzám szólt.

– Persze, persze. Menj és élvezd a bulit.

– Nem jössz?

– De megyek amint nem látok belőled kettőt – fordítottam meg és löktem meg előre.

– Rendben, jó józanodást, megyek megkeresem az uram – indult meg egyenesen a medence felé.

– Köszi, de vigyázz medence.

Ne kaptam választ, mert Amy eltűnt. Atya úr isten, itt fog belefulladni a medencébe. Nem nézem ki belőle, hogy tud úszni, de hogy részegen bele fullad a nyakig érő vízbe az tuti. Aztán mehetek majd a rendőrségre. Megkérdezik mi történt, mit mondok részeg voltam nem emlékszem. Köszi kihagyom.

Grace pont mellém ért. Remény felcsillant.

– Gyere segítsünk Amyn, mert bele fullad a vízbe.

– Minek ment bele? – kérdezte miközben megkapaszkodott az oszlopba.

– Mert nem tudja mi az, hogy vigyázz.

– Rendben – mentünk oda.

– Fogd meg – adtam oda neki az ingem meg a szemüvegem. A papucsot berúgtam a lábamról és beugrottam a vízben és mivel úgy sokkal jobb ha közben beverem a fejem.

– Gratulálok – mondta Amy, miközben feljöttem.

– Te, hogy kerülsz oda? – mutattam rá, amikor a vízben kellene fuldokolnia.

– Kiúsztam? – húzta fel fel a vállát.

– Én meg azért jövök, hogy megmentselek.

– Hát nem vagyok veszélybe.

– Ezért tettem tönkre a fejem – mondtam és közben simogattam a fájó pontot.

– Hát sajnállak, ha ez segít?

– Igen – ugrottam fel a szélére, hogy kimásszak, de azzal a lendülettel vissza is estem.

– Mennyit is ittál? – húzott fel Louis.

– Keveset, mert még nem táncolok.

– Hozom az inni valót – ment el.

– Ne hozd, mert előbb átöltözök.

– Attól még hozom.

Felmentem a szobámba, átöltöztem, a hajamat is nagy nehezen megszárítottam. Az egész hajamnak klór szaga volt. Semmi nem segített rajta.

.:: Grace szemszöge ::.

Zoe elment átöltözni, Amy meg a medencében játszik hableányt. Gondoltam egyet és megindultam a konyha fele, hogy igyak valamit, mert már kezdtem józanodni. Megfogtam egy tetszőleges üveget, öntöttem ki magamnak és mentem ki az ajtón.

Nem jutottam messzire, mert valaki az utamat állta, sőt még az inni valóm is rajta landolt.

– Bocsi, nem vettelek észre – vettem fel egy konyharuhát és kezdtem el letörölni a piát az ingiről.

– Semmi baj, én voltam a figyelmetlen – mondta mély hangom, ami nagyon ismerős volt nekem.

– Bocsi még egyszer – néztem fel rá és azt hittem, hogy mentem elájulok.

– Nincs semmi – kacsintott, majd megfordult és kisétált.

Sokkos állapotban mentem vissza, hogy erre a találkozóra igyak. A harmadik pohárnál jártam amikor Leila jött be az ajtón. Nem látszott rajta, hogy mennyit ivott, kísértetiesen egyenesen ment.

– Nem fogod elhinni mi történt velem – kezdtem bele.

– Ki józanodtál? – öntött magának, és fel ült a pultra.

– Nem.

– Kár, de folytasd.

– Leila, kérhetek egy dugó húzott – jött be Liam egy üveg piával a kezében.

– Persze – pattant le Leila és kivette a szekrényből a keresett tárgyat majd oda adta Liam-nak.

– Mióta ismered Liam-ot? – kérdeztem amint kellő távolságban volt az említett személy.

– Tegnap óta.

– Nem is mesélted.

– Zoe sem mondta.

– Várj Zoe is ismeri őket?

– Igen, Harry-vel, meg Louissal még pénteken ismerkedett meg én meg Niallt szintén pénteken ismertem meg.

– Ilyeneket elfelejtettek említeni.

– Elő fordult, de te valami miatt nagyon boldog voltál.

– Ja igen leöntöttem Zaynt – mondtam.

– Zoet meg kint kergetik, azt hiszem, hogy Harry.

– Mit csinálnak?

– Valaki valakit belökőt a vízben és most visszaadják egymásnak.

– Akkor menjünk és nézzük meg.

– Benne vagyok – indultunk meg mind a ketten.

.:: Zoe szemszöge ::.

Lementem nagy boldogan, szárazon. Ez a békés állapot nem tartott sokáig, mert Harry felkapott és bele vágott a vízbe.

– Te idióta, most öltöztem át – csaptam arrébb a hajam, hogy lássak.

– Hát akkor öltözöl át még egyszer.

– Legalább segíthetsz, ha már ilyen kedves vagy.

– Gyere – nyújtotta a kezét. 

Én bele rántottam, majd gyorsan kiugrottam. Mire felért a víz felszínére már biztos távolságban röhögtem. Lerúgtam a cipőmet és készültem a legrosszabbra.

– Csak gyere ide – mászott ki a vízből.

Megindultam és elkezdtem futni.

Miközben menekülök az üldözőmtől  látom  hogy nem csak engem kergetnek hanem Louis is menekült Liam elől.

– Mit csináltál? – kérdeztem tőle amikor beért.

– Majdnem bele löktem a medencébe, te?

– Belelöktem.

– Gratulálok.

– Köszi.

– Háljátok ti nagyon össze illetek, mind a kettőtöket fél tőlünk – kiabált utánunk Harry meg Liam.

– Köves, mögéjük tudunk kerülni – lihegtem.

– Rendben – mondta tök nyugodtan, mintha előbb csak sétáltunk volna.

Hirtelen befordultam jobbra, majd neki nyomtam a hátam a falnak. Louis is ugyan így tett. A fiúk elfutottak mellettünk.

– Hú, ezt megúsztuk – fújta ki magát Louis.

– Ne vegyetek rá mérget – hallottam Liam hangját mögöttünk.

– Futás – indultunk meg.

Nem jutottunk messzire, mert amikor a medence mellet voltunk egy nemes egyszerűséggel belelöktek.