I. Évad 12. rész 08/31-09/01 L

.:: Zoe szemszöge ::.

– Hétfőn iskolába kell mennem – biggyesztettem le szomorúan a számat. 
– Melyikbe?
– Elizabeth Queen Collage.
– Nem tudom hol van, de majd eléd megyek felveszlek átöltözöl és megyünk.
– Rendben, de még nem tudom hány órám lesz.
– Küldesz sms-t vagy felhívsz. Nem menekülsz – kacsintott.
– Benne vagyok, de hova megyünk? – ha neki szabadott kérdezni, de utána én akarok sorra kerülni.
– Majd meg látod – mondta és elkezdet csörögni a telefonja. Megérintette a kijelzőt, majd a füléhez emelte. Váltott a vonal másik lévőn pár szót, de nem figyeltem miről társalognak.
– Persze megyek – mondta és letette.
– Már mész is? – néztem rá csodálkozva, bíztam benne hogy azért tovább maradt, nagyon élveztem a társaságát, jó volt vele beszélgetni, vagy csak egyszerűen ülni-
– Igen Paul akar velünk beszélni. Szia.
– Akkor hétfőn találkozunk – öleltem meg.
– Már várom – puszilta meg az arcom.
– Én is – suttogtam a fülébe és megpusziltam a füle tövét.
– Szia – intett és elballagott.
– Szia – mondtam és becsuktam az ajtót.
Bementem a szobámba, vettem egy forró fürdőt és bedőltem aludni. Végre. Egész nap erre vártam. Csak én és a pihe puha ágy. Jobb randit el sem tudtam képzelni. Kíváncsi vagyok Louis mit talált ki, bár nem hiszem, hogy ezt felül tudja majd múlni.

~Másnap~

Egész nap pizsamában voltam. Készültem lelkiekben a holnapi iskolára. Meg a lusta vasárnap nálam szent. Úgy sem szándékoztam sehova menni egész nap, fölösleges felöltöznöm azért, mert a Tv előtt rohadok.
– Komolyan, ha nem tudnám mit csinálsz azt hinném most szakítottál – ült le mellém Leila felöltözve.
– Hova mész?
– Megyünk randira.
– Értem – mondtam és csengettek. – Lovagod – mutattam az ajtóra.
– Nyisd ki – szólt a fürdőből. Mikor ment be oda? Azért ennyire nem voltam lelassulva hisz délután volt csak. Ezek a gondolkoztak fordultam meg a fejembe, miközben ajtót nyitottam.
– Szia szöszi – köszöntem az ajtónál állónak.
– Szia copfhoz, hát veled mi van, most szakítottál valakivel?
– Igen az ággyal. Amúgy lusta vasárnapot tartók – dőltem le a kanapéra.
– Biztos! Úgy nézel ki mint, aki tegnap szakítót élete szerelmével.
– Mondom.
– Biztos valami csak van?
– Azon kívül, hogy pénteken még ti el voltatok, addig én valakivel csókolóztam, és nem tudom ki volt az. Az egyik jelölttel holnap randira megyek.
– Akkor mi ez a világ fájdalmas fej.
– Álmos vagyok? – kérdeztem vissza.
– Megjöttem – csókolta meg Leila Niall-t.
– Akkor további jó lustálkodást – köszöntek el, és már indultak is kifele.
– Lucifer hozol nekem csokit? – mivel hallottam, hogy a konyhába valamit levert.
– Nem, én eszem meg – kaptam meg azonnal a kedves választ.
Felkeltem és bementem a konyhába ott végig kergettem, mire nagy nehezen elbírtam kapni és elszedtem tőle a csokit.
– Ez nem igazság – mérgelődött miközben bementünk a nappaliba.
– Van ez így – kapcsoltam be a Tv-t. 
Egész délután a nappaliba fetrengtem és nem csináltam semmit. Csak a rosszabbnál rosszabb csatornák között váltogattam, a végén megmegállított valami béna szappanoperánál, ahol éppen Hészüsz csalta meg Rosalindát vagy kit, a lányának a pasijának a szeretőjével. 
Este fele már csak fetrengtem a kanapén amikor hallom, hogy valaki lopódzott be a házba. Tv ki volt kapcsolva, így gondolom Leila azt hitte, hogy már aludtam. Szép lassan, halkan mögé lopakodtam és felugrottam a hátára. Mire sikított egyet ezután leestem a hátáról.
– Ez nem volt vicces  – mondta nekem, miután felálltam a földről.
– Szerintem meg igen – kuncogtam.
– Nagyon – mondta és felment a szobájába.
Felvettem Lucifer, aki már a kanapén aludt és megindultam a saját szobámba. Becsuktam a helyére, bementem a fürdőbe elvégeztem az esti rutinomat majd bedőltem az ágyba. Gyorsan elnyomott az álom. Bár mikor nem?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése